Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 9. szám - VERS, PRÓZA - Murawski Magdolna: Szél, Korszakváltás
(íffiur-cuuú/ci Az ablakon vad szél zörög. Ez itt a leszámolás. Lelkünk a tét. Rémülten menti életét egy kósza had. Hite más. A vén kaszás jókat röhög. Minden napunk egy számadás. Csupán a vak nem látja: csak tévutak lehetnek ha szolgálni kész vagy embereknek s leszel hazugnak jóbarátja. Minden órád egy büntetés-ráadás. Lelked ha méltán szenteled örök mércének Jónak nem-földi áldozatra a csend borul utadra. Tarthatnak magadnak valónak igaz valód a kárhozattól mentheted. A kerge szél jár itt nevetve. Könnyes szemedbe port fúj. Hajad kóccá cibálja. A dúlt rendnek barátja. Zilál rombol eget dúl. Csípősen sújt az emberekre. Hátán utaznak dühös szellemek. Jönnek egy új leszámolásra. Összefogódzva hajtják szél-szolgájuk. Lobog utánuk köd-ruhájuk. Nem várnak társra senki másra. Bosszulva csapnak, hajdan elhalt emberek. Új Hevesi Napló 17
