Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 8. szám - KÖZÉLET - Murawski Magdolna: Az élő, lélegző magyar település
akadályozni, ennek megvannak a maga eszközei. Ha egy társadalom erre képtelen, akkor vele is probléma van, mert szembe kell tudni szállni ezzel, ez a természetes. És nem az a feladata, hogy megtanítsa azokat káposztát nevelni, akik nem tudnak káposztát nevelni, mert az ő feladata nem az, hanem hogy megvédje a saját munkája eredményét.- Építészetében nagyon szívesen alkalmaz fát. Ezt mint életfát, az élet ősi szimbólumát használja, vagy mint az egyik legősibb építőanyagot? Hogyan szervesül ez művészetéhez?- Különböző módon. A fa mint olyan, kitűnő, tartós és a tűznek nagyon jól ellenálló anyag. Magyarországon kb. 70%-át eltüzelik a kitermelt famennyiségnek. A maradék 30%-oit használják fel haszonfaképpen. Ezen belül használok én rendszerint ragasztott faszerkezetet és egyéb ilyen szerkezetet, mert rendkívül előnyös, könnyű és tartós. Természetesen megvannak ennek a használatnak a maga tűzvédelmi és egyéb előírásai, amiket be kell szigorúan tartani, mert az nem vicc, a tűz. De az biztos, hogy mondjuk pl. az egri uszodánál a használt fa minden tekintetben jobb az acélszerkezetnél és jobb a monolit vasszerkezetnél.- Miért?- Mert ellenállóbb a vízből kijövő kipárolgásokkal és azok kártevőivel szemben, mert tűzvédelmi szempontból jobb, mint az acélszerkezet.- Összevetve, mondjuk, a Budapest Sportcsarnok tűzesetében tapasztaltakkal, vagy általában ?- Ez általában így van. Tudniillik azok a szerek, amikkel bekenjük a fát, beleáztatjuk a faszerkezeteket, azok, ha tűz van, a felszínen meghabosodnak, elvonják az oxigént, és kékes lánggal fellobbanva egyszer csak elalszanak, még akkor is, ha egy aktív tűzfészek van valahol, pl. textília ég.- Milyen fából készült a fedett uszoda tetőszerkezete?- Fenyőből.- A legillatosabb fa.- Igen, és egy elven anyag. Az ember még lakásban is jobban szereti a fafödémet, mint mondjuk az előfeszített vasbeton födémeket, amelyeknek a tartóssága jóval rosszabb, mint egy normális fafödémé. Tudjuk, hogy vannak régi parasztházak is, 100-150 éves parasztházaink, amelyek mennyezetén a fagerendázatnak kutyabaja nincs, viszont vannak a B60-as előfeszített gerendák, amelyek ma már életveszélyesek. Szóval a lefedő szerkezeteket én sokszor fából csinálom. Ez az egyik oka. A másik az, hogy sokkal olcsóbb, mintha acélszerkezetekkel próbálnánk meg ugyanezeket bevonni, az áthidalásokat megoldani.- És a fának pozitív a sugárzása.- Ez a másik. A fa az egy furcsa dolog. Ugyanúgy, mint a bor. Az újbor, a következő év tavaszán, amikor virágzik a szőlő, újból felforr, odalent a sötétben, a pincében. Hogy honnan tudja, hogy kint virágzik a szőlő, azt nem tudom. Pedig már át is alakult, nem is azonos. A15-20 évvel ezelőtt épített faszerkezetű házakban élő emberek azt mondják egyöntetűen, hogy amikor tavasszal rügyezik az erdő, akkor erősebben illatozik a házban a faanyag. Erre magyarázatom nincs, mert hát halott anyag, egy valamikori élőlény holttestéből csinálták ezeket a szerkezeteket. Hogy miért illatozik tavasszal jobban, arra semmiféle magyarázat nincs.- Talán az, hogy a lélek nem hal meg. A fának és a bornak lelke van. Hogyan alkalmazható az élő növény, az élő fa az emberi környezetben? A betonrengeteg szürkeségét is fel lehet oldani megfelelő növényi kiegészítőkkel. Új Hevesi Napló 93
