Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 8. szám - VERS, PRÓZA - Murawski Magdolna: A maffia
KALASNYIKOV: (Feszülten) Pontosan kinek? CSESZNYENKO: Főnök... kicsoda? GIORDANO: (Magára mutat) Míg itt vagyok, addig én. KALASNYIKOV: (Nem titkolt háborgással) Túl fiatal még erre a szerepre... CSESZNYENKO: (Kínosan érzi magát amiatt, amit fordítania kell) Ön... nagyon fiatal. GIORDANO: (Határozottan, keményen) A fizetést mi adjuk. Az urak szerepe eszerint világos. Feltétlen engedelmességet várunk. CSESZNYENKO: Pénz beszél, kutya ugat. KALASNYIKOV: (Durván) Mennyi? (Az ujjait összedörzsölve pénzre utal) GIORDANO: Az úré (Kalasnyikovra mutat) Évi ötszázezer... dollárban... a másik úré kétszázezer. KALASNYIKOV: (Int Csesznyenkónak, hogy a számokat érti) Ez nem túl sok... világpiaci árfolyamon... CSESZNYENKO: (Fürgén fordít) A világpiaci árak jobbak. GIORDANO: (Határozottan) Önök még nincsenek a világpiacon. Előbb látnunk kell, hogyan dolgoznak... CSESZNYENKO: (Ugyanúgy) Előbb látni akarják a munkát. Később tárgyalni lehet. KALASNYIKOV: (Mogorván) És a többiek? A beosztottaink? CSESZNYENKO: S a kisemberek? GIORDANO: (Nem tetszik neki a tárgyalási stílusuk) Hoztam magammal consigliore... tanácsnokot... a részletekről ő tárgyal. Én központi akciókat irányítok. CSESZNYENKO: (Kissé riadtan) Ő főnök. Piszlicsáré ügyekkel ne zaklassák. Van másik pasi... majd azzal tárgyalhatnak a fizetésekről. KALASNYIKOV: (Ingerült, de nagy önfegyelemmel magába fojtja) Mi az első munka? CSESZNYENKO: (Giordanóhoz) Dolgozni... mit kell? GIORDANO: Szervezni... jól megszervezni a cosa nostrát... itt... CSESZNYENKO: (Fordít) Beszervezni az embereket. MOLOTOV: (Hevesen) Hisz annál mi se könnyebb. Vannak régi jó embereink, megbízhatóak. Csak pénz kell, mert ma már mindenkit csak az érdekel. CSESZNYENKO: (Giordanóhoz) Ember van, csak pénz kell. (Ujjával mutatja) GIORDANO: (Határozottan) Nem kell elsietni a dolgot. Inkább kezdődjenek később az akciók, minthogy oda nem való embereket hozzanak a szervezetbe. CSESZNYENKO: (Pislogva, hogy Giordano sejti-e szavai értelmét) A fiatalember gyanakvó. Nagyon kényes a minőségre. Ellenőrzést kér. KALASNYIKOV: (Türelmetlenül) Jó, jó, csak nehogy majd ő tanítson már bennünket az emberfogásra. Öreg harcosok vagyunk mi, ugye, Misa? MOLOTOV: (Büszkén kidülleszti a mellét) Meghiszem azt. GIORDANO: (Egyfolytában fürkészi az arcukat, megpróbálja érteni a metakommunikációs jelzéseket) Mi a problémájuk az uraknak? CSESZNYENKO: (Zavartan) Á, semmi, nyincs problémá. Tudják ők, mit csinálni. GIORDANO: (Szigorúan) Hát akkor? Miről tárgyaltak? CSESZNYENKO: (Mint az előbb) Nem tárgyalás, csak tréfa... hogy ők lenni öreg róka... GIORDANO: Akkor jó. Pont ilyenekre van szükségünk. CSESZNYENKO: (A másik kettőhöz) Az úr elégedett Önökkel. (Molotov büszkén vigyorog, Kalasnyikov elégedetten bólint, de el nem mosolyogná magát. Odakint hangos fékcsikorgás, majd valaki nagy durranással bevágja a kocsiajtót, a kaput, és sorra a lakásban az ajtókat. Marinka viharzik befelé.) Új Hevesi Napló 35
