Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)
2001 / 8. szám - VERS, PRÓZA - Lelkes Miklós: József Attila
Most szobor vagy. Nagy, hivalkodó kertnek egyik sarkában., S mivel nem szeretnek a kert gazdái, az ottléted titka: jobb, ha belül van egy József Attila! Kint ugyanis, hol újra volt-világod, szavaid tán élesztenének lángot kinél a villanyt - mint Nálad - a Tőke kikapcsolta bizonytalan időre... Verseiddel, persze, nem sokra mennek az újurak. Kicsit betlehemeznek, s nézegetik: a nép jámboran, szépen épül háromkirályos versmeséden? Balázsod is - bár szakadt a kabátja - nem rossz fiú, mert kész a csicsizásra, s álomkézből a derék istenadta távolságát üveggolyóban kapja. (Mi is így kapjuk, már tíz éve éppen: el-elguruló sokszínű beszédben.) Munka? Szabadság? Tisztesség? No, kérem, Tőled ezt is kiadják - díszkötésben. Az újurak ilyet bátran tehetnek, mert nincs-miből könyvedet nem veszik meg. Egyrészt. Másrészt meg erős most a Tőke, ilyet is megengedhet kisidőre, hisz más időben voltál Te favágó - akkor érezte: néki baltád ártó. Ám most, szoborként, díszpolgárrá tesz meg... (Ha feltámadsz, vállalj inkább keresztet!) Új Hevesi Napló 11
