Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 7-12. szám (2001)

2001 / 7. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Losonci Miklós: Mattis-Teutsch János művészete, Komjátiné Joszkin Erzsébet képei, Biblia Múzeum a Rádai Gyűjteményben, Bertha Zoltán festői világa

WOiMoa KlsiUitzeam a

1991-ben készült el az új kiállításhoz a katalógus is, melyet Németh Pál és Szabó András írt; a tekintélyes, sok helyről gyűjtött anyagot Hubai Péter rendezte. A meglepetést az okozza, hogy nemcsak különböző bibliákat látunk, hanem a biblikus emberi történés művelődéstörténeti előzményeit, hátterét, annak egyiptomi, babilóniai régészeti emlékeivel, melyet nagyon gondos másolatokban tár elénk a gyűjtemény. Hallatlanul izgalmas ez az Életfa-másolat, melynek lelőhelye Teli Halaf. Látható eredeti múmiakoporsó, melyet a Szépművészeti Múzeumból kölcsönöztek. Az újdonság erejével hat azon orthosztát, Áldozókő, mely a maga titokzatosságával bepillantást engedélyez a szemlélőnek régi kultikus szertartásokba, a 11 kő, az úgynevezett maccébák az áldozópap szobrát is ábrázolják, különböző plasztikákat. Asszír oroszlánvadászat domborművét is szemlélhetjük, Babilon királyának arcmását. Perzsa, zsidó, római emlékek sorakoznak egymás mellett, logikus összeállításban - mozaikok, pecsétnyomók, oltárrészletek, Vespasianus ezüst dénárja, ampullák, mécsesek.

Természetesen a főszerep a Bibliának szentelődik. Foglalkozik a tárlat a Holttengeri tekercsekkel, bübloszi feliratokkal, Tóra tekercseket is felvillant. Az évezredeket és három világrészt összegző művelődéstörténeti anyag elmélyülten foglalkozik a magyar nyelvű bibliákkal, elemzi és láttatja nemcsak Károli Vizsolyi Bibliáját, hanem Heltai Gáspárét is, Misztótfalusi Kis Miklós Amszterdamban 1646-ban kiadott bibliáját nemkülönben. Az ökumenia jegyében a X. tárló bemutatja a jezsuita Káldi György katolikus „Szent Bibliáját”, melyet Bécsben adtak ki 1626-ban. Különös érdeklődésre tarthat számot a hanaui Biblia címlapja, mely tartalmazza I. Rákóczi György erdélyi fejedelem sajátkezű bejegyzését. Felemelő adat, miszerint bibliai szövegek 1907 nyelven olvashatók, a teljes Bibliát 310 nyelvre fordították - teljes Újszövetség fordítás 695 nyelven jelent meg. Jellemző, hogy a budapesti Biblia-múzeum a Szépművészeti Múzeumból, Hollandiából, Berlinből, Passauból, Párizsból, Debrecenből, a világ számos helyéről kapott nemcsak tárgyakat, hanem pénzügyi segítséget, szakmai tanácsokat is. Ellentmondást csupán abban látok, hogy a hallatlanul gazdag gyűjtemény viszonylag kevés nézőt vonzott eddig. Remélhetően e folyamat jótékonyan megváltozik, hiszen nem várt gazdagság gyarapíthatja tudásunkat úgy, hogy a művek élményben is részesíthetnek.

Új Hevesi Napló

103