Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Abkarovits Endre: A Bodzafától a Gázsa Zenekarig
- Az együttes eredetileg 1976-ban alakult egy alkalmi fellépésre, de már a következő év tavaszán kicserélődött a tagok többsége. Ekkor kerültem én is a zenekarba, először nagybőgőn, majd brácsán, végül hegedűn játszottam, s lettem a Bodzafa egyik prímása. Ebben az időben indult az erdélyi táncházmozgalom. Kolozsváron három zenekar is volt, s többnyire a zeneiskola hallgatói közül kerültek ki a vezető zenészek. 1978-ban azonban elvittek katonának, s mire leszereltem, nemhogy a három zenekar nem volt már meg, de a Bodzafát is új tagokkal kellett életre kelteni. Énekesünk Panek Kati lett, aki már a táncházmozgalom beindulása előtt is énekelt népdalokat a rádióban, s járt néprajzi gyűjtésekre még gyermekként nagyapjával, az író Horváth Isp ánnal, amikor ő a küküllőmenti Magyarózd falumonográfiáját készítette. Kati már 1977 óta tagja volt a Bodzafának, de főiskolás évei alatt csak ingázással tudta tartani a kapcsolatot az együttessel. Igazából akkor tudott teljes értékűen bekapcsolódni az együttes munkájába, amikor Harag György 1980-ban a kolozsvári magyar színházhoz szerződtette a színművészeti elvégzése után.- Az ö jelentősége Erdélyben Sebestyén Márta magyarországi szerepéhez hasonlítható, s remélhetőleg lesz még lehetőségem egy másik alkalommal őt is közelebbről bemutatni az olvasóknak. De kik voltak a Bodzafa további tagjai a nyolcvanas évek elejétől, s mivel foglalkoznak mostanában?- Brácsásunk Kelemen László volt, aki a közelmúltig a Budapest Táncegyüttesnél betöltött funkciója mellett a Fonó Budai Zeneházban zajló Utolsó óra program irányítója, melynek során majdnem félszáz erdélyi együttessel készítettek felvételeket, részben az MTA archívuma számára, részben a nagyközönségnek szóló CD-válogatásokhoz. A Bodzafa nagybőgőse Szalay Zoltán volt, aki ma már jeles népzenekutató, egyetemi tanár Brassóban.- Volt-e tudomásotok a kb. öt évvel hamarabb a városi ifjúság köreiben Magyarországon elindult táncházmozgalomról?- Igen, mi Kolozsváron hallottunk róla, sőt egy, ebben a témában írt könyv is eljutott hozzám. De Erdély távolabbi tájain, ahová kevésbé jutottak el a hírek, magyarországi hatás nélkül is beindult a mozgalom, s minden nagyobb városnak megvolt a maga táncháza a zenekarával.- Ezt a kitűnő, 1978-79-ben készült „ Táncház” című Electrecord lemez is tanúsítja, melyen talán az öt legnevesebb együttes szerepel (Bodzafa, Barozda, Ördögszekér, Venyige, Regősök), s véleményem szerint máig az egyik legjobb táncházi összeállítás. De mikor készültek a már általad vezetett Bodzafa lemezei?- 1982-ben a Venyige együttessel közösen jelentettünk meg egy lemezt, majd 1984-85-ben került sor a „Magyarózdi zene” című önálló lemezünk felvételére, illetve kiadására. Maga a felvétel nem tartott sokáig, mert az eredetileg beígért három és fél nap helyett mindössze három órát kaptunk, mert egy Ceausescunak szánt programot kellett felvenniük a televíziósoknak.- Ehhez képest fantasztikusan jó az a lemez. Nincs arra lehetőség, hogy újra kiadjátok?- Mi is beszéltünk erről a lehetőségről, de még meg kell szereznünk az Electrecord engedélyét.- Miközben ezek a lemezek készültek, tudtommal már különböző változások következtek be magánéletetekben, te sem maradtál Kolozsváron.- A nyolcvanas évek elején még Kolozsváron muzsikáltunk hétközben, s minden hétvégén gyűjteni jártunk. Kallós Zoltán volt az, aki vagy jött velünk, vagy ötleteket adott, hogy mikor hová érdemes menni, pl. hol lesz lakodalom. Sokat jártunk Tordára, meg 78 XI. évfolyam 1. szám—-2001. január
