Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)

2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Benkóczy György: Ékes őstörténetünk

A finnugor népek felsorolásában szerepelnek a Volgától északra kerültek is. Dr. Margaret Schlauch megállapítja a finn és a magyar nyelv idegenségét, meg az észt, lapp nyelvét. Megemlíti a szamojéd népet, amelyről azt mondja, hogy neve orosz eredetű és azt látszik jelenteni, hogy „önevő”, vagyis kannibál. Tehát ezek árnyékai is reánk estek.

Fel kell ismerni azt a történelmi tényt, hogy a Habsburg szellemi elnyomás terrorja a finnugorizmus köztudatba vitelével rakta a magyarságra a megvetésnek, lebecsülésnek mindazt a bélyegét, amit tanítanak rólunk a „művelt Nyugat” iskoláiban.

Cáfolja ezt a régész-történész tudós László Gyula Őstörténetünk c. müvében. Tankönyvkiadó, Bp. 1981.

Björn Collender. A finnugor hangkészletből hiányzik az á, é, cs, gy, í, ly, ny, ö, ő, sz, ty, ú, ű, zs, tehát 14 hang. Igekötővel nem rendelkeznek. (Comparative Grammar of the Uralic Languages, Stockholm, 1960)

Hideo Matsumoto japán professzor szerint a magyarság vérképe, az immunglobulinok markergénjei ázsiai eredetet mutatnak, míg az uráli és finnugor népeké teljesen eltérőek, így minden embertani rokonságot vagy származást kizárnak.

így a magyarságra ráerőszakolt hamis őstörténet elfoglalja méltó helyét a tudomány szemétkosarában.

László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig, Gondolat, Bp. 1974. c. művében kifejti, hogy az itt megtalált ősember az, akit a tudományos körök Homo erectus sapiens paleohungaricusnak neveznek, 350 000 évvel ezelőtt élt. Lábnyoma, kavicseszközei megmaradtak. Koponyatérfogata 1400 cm3-nél nagyobb. (Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon, Gondolat, Bp. 1980.)

A Kárpát-medencébe bevándorolt gravetti (gravette = kőből pattintott nyílhegy) síkvidéki kultúra népei beolvadtak a helybeliekbe. Földművelők voltak. A Kárpát-medence és a Közel-Kelet között állandó a népmozgás és ez a hatalmas élettér egynyelvű.

Legújabban a nyelvtudósok felszámolták azt a hipotézist, hogy indoeurópai alapnyelv létezett volna. Nem volt finnugor alapnyelv sem.

Torma Zsófia Hunyad megye monográfiája, Bp. Athaeneum, 1898. c. müvében tárta fel, hogy az európai őshonos emberfaj azonos a közel-keleti, a Tigris és Eufrátesz, valamint a Kaukázus feletti térségen élőkkel. Ásatásai során Tordoson ember- és állatfigurákat talált, amelyeknek ékiratos jegyei voltak. Ő még akkor nem tudhatta, hogy ezek a sumirokéval egyeznek.

Körösön 20, Tatárlakán 26, Méhkeréken 60 agyagszobrocskát találtak, amelyek az Istenanya tiszteletén alapuló vallásos hiedelemre utalnak. Idegen szakemberek is ezt bizonyítják. (Dr. Marija Bimbutas: The Gods and Goddesses of Old-Europa, London, 1965.)

A Tatárlakán talált és égetett agyagból készült amuletten írás van, amely nyelvemlék is. Azt jelenti, hogy a Kárpát-medencében találták meg az emberiség egyik legelső írását, ami azt sugallja, hogy itt kezdődött a történelem. Tordos mellett felfedezhető az a népnév, a SA-PIR, amely Hood táblázatán is szerepel. Tehát a mezopotámiai sumirnak nevezett írásbeliség előtt 1500 évvel. A sa-pir szó naparcút, napbarnított arcút jelent.

Miközben hazánkban dúlt az ugor-török háború, német, angol, amerikai tudósok, régészek körében megkezdődött a sumir nyelvvita. Már a XVII. században Európába kezdenek kerülni a Mezopotámiában megtalált ékiratos feliratok, majd a XIX. században az ásatások nyomán felszínre került ékiratos agyagtáblák. 1802-ben Niebuhmak sikerült kibetűznie a perszepoliszi feliratokból Dárius, Xerxes és Histapses nevét, rájött a „királyok királya” kifejezésre, amely csak a mi nyelvünkben szokványos, mint pl. a középkori Mária- siralomban a „világnak világa, virágnak virága” szóképek, és ezzel elindította az ékiratok

Új Hevesi Napló

53