Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 6. szám - KÖNYVSZEMLE - Benkóczy György: A magyarság őstörténete
„Egyre inkább előtérbe kerülnek a fehérje- és immunológiai vizsgálatok, amelyek objektív módon alkalmasak az összetartozó embercsoportokat kimutatni és a különbözőket elválasztani. Hideo Matsumoto osakai orvosprofesszor jelzőgén vagy markervizsgálatának lényege az, hogy az ú.n. immunglobulinokat alkotó nehéz (H) és könnyű (L) lánc fejlődése az evolúció egy igen korai szakaszában egy közös ősmolekulából, prekurzorból indult ki, amelynek ismétlődő megújulását egy ugyancsak ősi fehérjét meghatározó gén irányította: e gének termékei az ú.n. gamma markerek, amelyeket R. Grubb svéd immungenetikus fedezett fel. Az egyes nagy rasszok és azokon belül a csoportok száma abban különböznek egymástól, hogy képviselőik körében milyen gyakorisággal fordulnak elő a csoportokhoz tartozó emberek vérszérumában. Ezzel a módszerrel sikerült meghatározni a japánok eredetét azáltal, hogy a japánokra jellemző immunglobulinok változatai a burjátmongoloknál fordulnak elő nagy gyakorisággal. Matsumoto 1988. novemberében mutatta be a világ kutató előtt Kaliforniában a Föld egészére elkészített marker térképet, amely sok nép vándorlását és őstörténetét a helyére teszi. Ez azonban nem egyezik minden esetben az addig feltételezett őstörténeti elképzelésekkel. Matsumoto az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézeten keresztül mintegy 12. 000 magyarországi mintát kapott feldolgozásra, amelyek arányosan származtak a Kárpát-medence különböző helyeiről. Arra a megállapításra jutott, hogy a markerjelleg, amelynek legnyugatibb elterjedése nálunk van, legkeletebbre Eurázsiában Kelet- Turkesztánban az ujgurok és jugarok földjén, illetve között fordul elő, de megtalálható egész délnyugati területén is viszonylag magas százalékban, de nem a finneknél és a tiszta ugor népeknél. Az antropológia megállapításait összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egy népet meghatározhat testalkata, szellem és tárgyi kultúrája, valamint nyelve. A csak nyelvi alapokra épített származtatást a modem antropológia nem tudja alátámasztani. A Kárpátmedencébe jutott magyarság egy része nem ad és nem vesz senkitől. Nyelve a nemzeti felsőbbrendűségnek, a szellemi függetlenségnek legrégibb és legdicsőbb műemléke. A magyar nyelv csodálatos. A nemzet hajdan valóban élhetett olyan területen, ahol ugor népek is laktak, ez a X. században és ma is meglevő 0, 6%-os ugor keveredés kimutatható, ezzel szemben a türk, turanid, taurid, valamint iráni elemei magas előfordulású arányúak. Kiszely István: A magyarság őstörténete, Bp. 1996. Püski Kiadó Grrata 2001/5. Számban M. Nagy István 66. oldalon helyesen: „Gondoljunk csak bele, hogyan és miért haltak meg az apostolok, a vértanú szentek, Galilei Bruno az aradi vértanúk... akik inkább életüket adták, de szellemiségüktől nem voltak képesek megválni.” 67. oldalon helyesen: „Ha ezt az első pontban megjelölt szellemiség jegyében teszi, akkor teremt.” Új Hevesi Napló 87
