Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 6. szám - KÖNYVSZEMLE - Kaló Béla: Ősi gyökerek a Toldiban és A megszabadított Jeruzsálemben
KÖNYVSZEMLE c7(a/ó ^éla (Qáí^yö/cme/c a &ó/diÁa?i éá me<jfdx<z/Mzdtä>ttt^JemutAd/eanAenTusnády László: Arany és Tasso A konyabajszú szalontai jegyző és a babérkoszorúval díszített, zseniálisan félőrült reneszánsz-manierista-előbarokk itáliai lírikus néz vissza ránk Tusnády László Arany és Tasso című komparatisztikai dolgozata címlapjáról, amely alcíme szerint is a Toldi és a Gerusalemme liberata ősi gyökereit kutatja, az etnográfia, az irodalomtörténet, a kulturális antropológia, a nyelvészet, a stilisztika és a szimbolisztika segítségét fölhasználva. Tusnády László, a sárospataki tanítóképző tanszékvezetője tucatnyi nyelv birtokosaként és széles szakirodalmi műveltség alapján, A megszabadított Jeruzsálem első teljes fordításának „elkövetőjeként” hasonlítja össze Arany János általános iskolai tananyagként megismert Toldiját és Tasso - ma már kevesek által olvasott — főművét, amelyet Zrínyi, de Arany is nagyon sokra tartott (utóbbi akadémiai székfoglalóját írta meg Zrínyi és Tasso címmel).Míg az itáliai költő müve az egész keresztény nemzet eposza kívánt lenni, addig Arany műve (majd kiegészülve kronológiailag a Toldi estéjével és a Toldi szerelmével) a magyar nemzetkarakterológia lírai definíciójaként is megállja a helyét. Egyébként Tassónál is felfedezhetők a történeti tudat elemei (a részletek önállóságának és a mű organizmusának összefüggése, illetve a kettő szinkretizmusa egyértelmű az olasz hőskölteményben), de legfőképpen az erkölcsi eszmények, s ez is rokonítja művét Arany Toldijával. A dolgozat tárgy viszont az ősi gyökerek, az archetípusok és szimbólumok kutatása, illetve komparatív kimutatása a prebarokk olasz és a romantikus-realista magyar között. Az összehasonlítás pedig eleve ott mutat rokonságot, ahol az érzelem és az akarat aktusai, a morál és az öröklött jelrendszer találkoznak, tehát a két mű ősi szimbólumaiban. A müvek nem mítoszok, bár lehetnének. Hiszen a történet szétfeszíti mindkét opusban a históriai kereteit, Tassónál jobban, Aranynál kevésbé - de álmokkal, metafizikai elemekkel gazdagodik az epikus vonulat, képzelet, fantázia és histográfia mentén realisztikusan húzódó tulajdonképpeni szüzsé, sztori vegyül itt már: legenda születik. Az emberiség ősképei, a népi archetípusok, a nép- és ősköltészet szellemujja hagy nyomot a művekben, az olasz és a magyar népköltészet rituáléja, aurája borul üvegharangként a Toldi és A megszabadított Jeruzsálem fölé és köré. Tusnády László kutatási eredményei az érdeklődő az érdeklődő (szűk) olvasórétegnek sok újat mondhatnak, ha eme irodalomtalanított korban még kedve van felfrissülni a kuriózumok varázslatos világában. Tassónál a mágia (évszázadokkal később a brit knél figyelhető meg, Yeatsre, Dylan Thomasra gondoljunk), míg Aranynál a lovagkor, a lovagi kultúra (keresztezve saját kora feudális viszonyaival) magyaros változata a domináns, begyüjtve, beszíva mindkét nép (tudniillik az olasz és a magyar) ősi jelképrendszerének elemeit az elmondható történet puszta valóságába. Új Hevesi Napló 85
