Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Losonci Miklós: Táj és építészet
Losonci Miklós éá A magyar táj domborzata sűrű. Minden változatot fölvonultat, hegyeket, dombokat, völgyeket, horhosokat, folyókat, tavakat, síkságot. A magyar táj vonzó, összetett plasztika. Fák támasztotta tanyák bensősége, a Dunakanyar méltósága, a Badacsony felől a Balatonra csurgó fényút pompája, Bugac nagyvonalú nyugalma üdíti a szemet, szinte indítja az építészet létrejöttét. A visegrádi vár, a tihanyi templom, Pannonhalma így koronázza meg a táj értékével azonos emberi minőséggel az adott térséget — mondhatjuk, hogy a táj és architektúra évezredes szövetséggé kovácsolódott. Ahol viszonylag mérsékelt a térforrás - Debrecen, Nyíregyháza - ott a gondolat formált önmagától, önmagában maradandó, immár szinte csak kizárólagos egységeket. Pécs a Mecsekhez, Eger a környező dombokhoz, Gyöngyös a Mátra vonulatának nyitányához, Győr a Rába és a Duna-parthoz csatolja a gondolat rendező együtthatóival a születő város rétegeit. A tér: Lehetőség. Középületeink, váraink, kápolnáink, templomaink a városok, települések szívei, szépségük, a környezettel létrehozott szövetségük révén a Föld, a létezés új centrumai. Tájból fölívelő emberi alkotás, tárggyá testesült gondolat. Mondhatjuk, hogy a földi térség kiemelkedő stratégiai pontja tengeröblével Rio de Janeiro, New York óceánnyitányával, Budapest sziklás Gellérthegyével, szigetével, lágyan kanyargó folyamszakaszával. Másutt is az. Fonyódnál tágul a tér - szinte halljuk a Badacsony dallamából Weber „Óceánáriáját”, a végeláthatatlan tenger érzése tölti be lényegünket. Szépség a szépségben - New York a Szabadságszoborral, Rio de Janeiro csúcsra helyezett Jézus-emlékművével, Budapest Kisfaludi Strobl Zsigmond plasztikájával fokozza a természet ünnepét - szobrokkal szenteli meg a tájat. Dombok, hegyek magaslatán emelkedő építmény, emberi korona a táj csúcsain, általános megoldás, melyet az Akropolisz, a Hradzsin, az ár-apály ismétlődő varázsával is gazdálkodó Mont-Saint-Michel, Ják, Zsámbék is reprezentál. Izgalmas Eger három ellenpontozott gyújtópontja a várral, Hild József székesegyházával, Makovecz Imre uszodájával, bennük a XVI., a XIX. és a XXI. század köt barátságot, nyugalmat, méltóságot sugárzó tömbjeivel. Ócsa lapos vidék, semmi kiszögellési pontja, de a románkori templom belső szépsége kincs, szemnek, szívnek vonzó mágneses erőtér. Mindenütt rejtőzik valami különleges. A lajosmizsei tanyavilágban, messze a műúttól a csönd, a madárének, a füillat, s erdők közepén a tisztáson roskadt házak. Lakitelek nem rendelkezik a táj erejével, itt csak az ember épit, előadótermet, szállodát, kápolnát, szoborsétányt is, e termő magányban érlelődhet a tetteket lendítő új eszme. Lébényben a falu áhítata felnő tisztességben a majd ezeréves műemlékhez, Veszprémben a táj és az építészet egymást kiegészítő egységes, tökéletes aránya válik a szem és az értelem ajándékává. Akad arra is példa, amikor táj nélkül valósul meg a térszervezés, így lett fokozatosan lebilincselő mesterséges képződménnyé Sopron belvárosa. Szembetűnő, a diósgyőri vár és a Bükk szerves kapcsolata, ahogy a falak a hegyvonulathoz tömődnek kellemes ringással. Szebb Kőszeg is, hogy határában emelkedik az írottkő, s tény, hogy a meddőhányók nem csúfítják Ajkát, sokkal inkább karakterét erősítik. Milyen különös, a Karacsa tetején állt Szabó István „Partizánemlékműve”. Elegünk lett ebből a sohasemvolt-igaz „eszményből”, melyet nem az igazság, hanem a 46 XI. évfolyam 6. szám — 2001. június
