Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Kovács Győző: Égető Eszter és a szonátaforma
Égető újságja vesz részt, de az fokozott hangsúlyt kap. Új elemek is belépnek, Márton bácsi, Vígh Jancsi. A melléktéma - a betegség - is továbbfejlődik és ütközik a főtéma- töredékkel: ha Égető nem jön haza a tátrai szanatóriumból új nyomdagépeinek megérkezése miatt, felesége sem jön utána, és talán meggyógyul. A visszatérésben a főtéma még keményebb hangsúlyt kap: a férfiak ellentéte a váltó miatt tovább élesedik. A melléktéma tragikus végkifejlete az édesanya halála. A második fejezetben - Két férfi a címe — Eszter aktív szereplővé lép elő, és főtémaként mindjárt kínálkozik is barátsága a Máté-lányokkal. A főtéma másik részeként megjelenik a zene, Leona néni, a zenetanámő alakja és a négykezesek Amáliái. A melléktéma apjához fűződő kapcsolatának az alakulása, az a folyamat, ahogyan őszintén megszereti őt. A kidolgozásban újra módosulnak a témák: a két Máté-lány közül Micike ki akarja magának sajátítani Esztert. Az ennél jóval nagyobb súlyú történés pedig a melléktéma kidolgozási szakaszához kötődik: a nagyapa és az apa találkozása. Mint az előbb emlegetett terzinák, úgy kerülnek ők ketten a második fejezet 1. és 3. része után. A visszatérés újra a Máté-lányok barátságának a rajza, és ami az expozícióban csak felvetett gondolat, a zene, itt meghatározó központi anyaggá válik: Décsi Feri játssza el azt a Mozart-szonátát, amelynek dallamából Eszter a maga tündéri pókhálóját szövi a regény további fejezetein át. Apjához fűződő kapcsolata a születésnapi látogatásban tér vissza hűséges melléktémaként, és a regénynek ebbe a legderűsebb fejezetébe is belelopja az „őrültek” (ez lett volna a regény eredeti címe) sötétebb tónusát. Ebben a fejezetben is több zenei stílusjegynek eredhetünk nyomába: a lányokkal kötött barátság tonikai feszültségszintjéhez képest fontos emelkedés az a felismerés, hogy őszintén megszerette apját (domináns?). A kidolgozás régi-új anyaga, a két férfi találkozása a visszafojtott dráma szintjére emeli a rész feszültségét. A barátság-témának a tonikájához való visszakanyarodás után újra felizzik az anyag: Décsi Feri hegedülése most ad értelmet a fejezet elején megpendített zenei témának, de ha a főtémában mollban szólal meg ez a motívum, akkor ez most minden bizonnyal maggiore repríz. Apja látogatása is több, mint a melléktéma visszatérése: hisz újabb megjelenése nemcsak a lányával való kapcsolatot folytatja, hanem a nagyapával történő hadakozást is. így hát a melléktéma az előző fejezet főtémájával kibővül, hogy második kidolgozásként ható beethoveni Coda kerekedjék belőle. Több-kevesebb joggal és pontossággal hasonló elemzés a többi fejezeten is elvégezhető. Ahogy haladunk előre a regény cselekményében, ezeknél a kisformáknál fokozatosan fontosabbá válik a nagyforma, az egész mű felépítése. Az újabb és újabb fejezeteket pedig egyre kevésbé vonatkoztathatjuk el az előzményektől, a megismert hősök jelleme, tudattartalma alapvetően befolyásolja gondolkodásukat, viselkedésüket. Zenei nyelven fogalmazva egyre több olyan motívum tér vissza az előző tételekből, amelyeknek jelentése csak az előzmények ismeretében világos, tehát egyre kevésbé tekinthető egy-egy fejezet önmagában is megálló zárt egységnek. A bevezetőben idézett Kocsis Rózsa is ebben a nagyformában érezte meg a szerkesztés zeneiségét, és egyre tovább követve az eszmék, hősök, magatartásformák változásait, valóban egyre világosabban rajzolódik ki a teljes regény finoman kiegyensúlyozott struktúrája, amely zenei párhuzamok megvonására csábít. Az egészet tekintve az első három fejezetet, Eszter gyermek- és ifjúkorát nevezhetjük expozíciónak, kidolgozás a 4-5-6. fejezet, házasságának javarésze, a visszatérés a 7-8-9. fejezet, kapcsolatainak átrendeződése és a család fokozatos felbomlása, az Epilógus pedig természetesen a Coda. Kiáltóan éles szerkesztő-elv a halál: az 1. fejezet végén az édesanya, a 4. végén a nagyapa, a 7. végén az édesapa hal meg, tehát Eszter életének legfontosabb kapcsolatai. És 42 XI. évfolyam 1. szám—2001. január
