Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Rácz J. Zoltán: Művészetek az ember szolgálatában
amíg azok háborúznak. így kényszerítsék ki a békét. Ezek után kézenfekvő az a kijelentés, hogy a művészetek minden módon, közvetlenül és közvetve az ember szolgálatában álltak. A rómaiak építészetben és szobrászatban nagyjából átvették a klasszikus görög formákat. A pompeji ásatásokon talált falfreskók egyiptomi és görög hatást mutatnak. A költészetben, például a lírában meghaladták a görögöket. Említhetnénk példaként Ovidiust, akit Babits Mihály is példaképének tekintett lírájával. Vergilius az Aeneisben megírja az Iliász folytatását, vagyis Róma keletkezésének legendáját. A cirkuszi játékok korai elterjedése miatt drámairodalmuk meg sem közelítette a görögökét. Mégis említésre érdemes Plautus, a komédiaíró. Közismert műve a Hetvenkedő katona. A középkor és a reneszánsz. Róma bukása után Európa ezer esztendőt zuhant vissza - állítják egyes történészek. Nem minden alap nélkül. A vallási türelmetlenség máglyái, a barbárok meg-megújuló támadásai és a hübérurak egymás közötti szakadatlan háborúi szinte megbénították a kontinenst. Az e világtól való elfordulás és a vallásos révület jellemezte ezt a korszakot. Az első fénysugár a reneszánsszal érkezett meg. Petrarca lírája igazi földi szenvedélyes szerelmi líra. Boccaccio elbeszéléseiben lerántja a leplet a képmutató, hazug, szemforgató társadalomról. Dante Alighieri olyat tesz, amit előtte még soha, Isteni színjáték című művében pokolra ítéli a papokat, főpapokat és magát a pápát. A festészet is kiszabadul az ikonok kötöttségéből, és valóságos embereket ábrázol és földi asszonyokat, még akkor is, ha Szűz Máriának vagy Jézusnak festi őket. William Shakespeare a királydrámákban mutatja be a nézőnek, az urak véres marakodását a koncért, intő figyelmeztetésképpen, a bűnös a drámákban rendszerint elnyeri méltó büntetését -ld. III. Richárd, Macbeth. A felvilágosodás új csillagai. Moliére, az irónia eszközeivel bírálta kora társadalmát. Az irónia, valakinek a nevetségessé tétele, rendkívül hatásos eszköz, mert fáj, mint a korbácsütés. Ekkortájt írta a mi Fazekas Mihályunk a Ludas Matyit. A korszak kiemelkedő festője, Watteau, aki a versailles-i udvart, mint egy babazsúrt ábrázolta, teli üres tekintetű marionettfigurákkal. Idehaza a felvilágosodás legnagyobb alakja Csokonai Vitéz Mihály volt. Szabadságmozgalmak Európában a XIX. században. A művészet feladatát a legpregnánsabban Petőfi Sándor fogalmazta meg a XIX. század költői című költeményében. „ Újabb időkben Isten ilyen lángoszlop obiak teremté a költőket, hogy ők vezessék a népet Kánaán felé.” Giuseppe Verdi Nabucco című operájának a rabszolgakórusát himnuszként énekelték az olaszok az egységesülő Itáliában. Említhetném Katona József nevét, akinek Bánk bán című drámájából Tiborc panasza, a szegény ember, a kétségbeesett kisemmizett szegény ember jajkiáltása. Ami pedig a képzőművészetet illeti, Munkácsy képein jelent meg először a szegény ember, a kisember, a rőzsehordó öregasszony, az ásító inas, a siralomházi elítélt. (Folytatjuk) Új Hevesi Napló 47
