Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 4. szám - VERS, PRÓZA - Arthur Schnitzler: Andreas Thameyer utolsó levele
megmagyarázni... tudom, annál jobban gúnyolnátok és nevetnétek, ha nem is a jelenlétemben, hanem a hátam mögött, vagy azt mondanátok: „Thameyer őrült.” Nos, vállaljátok el emberek, feleségem meggyőződéséért, igazáért és mindenekelőtt becsületéért halok meg, mert ha halott vagyok, nem fogjátok a feleségemet gúnyolni és engem kinevetni: belátjátok, ilyen dolgok vannak, amikről Hamberg Heliodor, Malebranche, Weisenburg, Preuss, Limböck és mások tudósítanak. Te is, kedves anyám, nem kell a kezemet szorítanod, mintha szánalomra méltó lennék. Te most a feleségemtől bocsánatot kérsz, tudom. Nos, úgy tűnik, nincs mit mondanom. Egyet üt az óra. Jó éjszakát, kedveseim! Nos, még egyszer bemegyek a mellettem lévő szobába, és utolszor megcsókolom a feleségemet és a gyermekemet, aztán elmegyek. Isten veletek! Fordította. Jobban József Az eredeti szöveg található: Erzählende Schriften von Arthur Schnitzler, erster Band, Novellen. S. Fischer Verlag, Berlin, o.J. (év nélkül). y Koraáprilis esője-hava mosta tisztára a tél ágyneműjét, hajlongva szél katonái előtt. Elmentél Anyám, vigasztaló szavakat eztán ki hozna, ha elsírnánk húsvéti kereszthalálainkat? Most temetői csendben kis gyertyalángok sóhajtozgatnak velem utánad, immár huszonegyedik éve. 32 XI. évfolyam 4. szám — 2001. április
