Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 3. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Abkarovits Endre: Tizenöt éves a Gajdos
O.T.: Igen, de a bécsi táncházak működési rendje épp változóban van. A Collegium Hungaricumban kerülnek megrendezésre a jövőben, s több zenekart szándékoznak foglalkoztatni, így nekünk évente két-három alkalommal lesz feltehetően módunk ott játszani. Számomra - s gondolom, sokak számára - az elmúlt években egyik legemlékezetesebb fellépésetek az volt, amikor az egri szimfonikusokkal adtatok közös újévi koncertet, „A fonótól a koncertteremig" címmel, amikor a népi dallamoknak mind egy népzenészek általi megszólaltatását, mind a komolyzenei művekben történt feldolgozásukat egymást követően meghallgatta a közönség. Ilyen jellegű kísérletekkel már más együttesek is próbálkoztak (korábban a Jánosi együttes, legutóbb a Muzsikás együttes Bartók Albumában), de annak a koncertnek az anyaga szerintem szintén magában hordozza a folytatás és talán egy lemez lehetőségét is. O.T.: Ez valóban így van, s nem is zárjuk ki a folytatás lehetőségét. Mindkét félben megvan a hajlandóság, de mindkettőnek a legnagyobb problémája a menedzselés hiánya. Egy ilyen koncertsorozat vagy lemezfelvétel igen nagy szervezést igényelne, s mi, zenészek elsősorban a muzsikálással szeretnénk foglalkozni kevés szabadidőnkben, hiszen nem főállású zenészek vagyunk, hanem mindnyájan tanítunk. Szóljunk az énekesetekről is! Vele milyen gyakran találkoztok? O.T.: Maczkó Mária Túrán lakik, de - a fellépéseket nem számítva - általában hetente egyszer, a keddi próbákon találkozunk vele. O korábban a Magyar Állami Népi Együttes tagja volt, 1995-ös lemezfelvételünknél jöttünk vele igazán össze, azóta a zenekar állandó énekesének számít. Azt hiszem, a 2000. év különösen gazdag volt mind az egész együttes, mind tagjainak életében. Említsük meg először talán az egész együttest érintő legfontosabb eseményeket. O.T.: A millenniumi évre a Lajtha László Néptáncegyüttes Énekes István koreográfiájával Ezer év táncai címmel táncjátékot készített. Ennek zenéjét én állítottam össze, s mi játszottuk. A produkciót több alkalommal is előadták. Februárban Lyonban szerepeltünk a jászberényi gyermek táncegyüttessel. Júniusban volt a Jézus születése c. ifj. Csoóri Sándor - G. Nagy Ilián népzenei opera ősbemutatója az egri várban, melynek egyik számát a zenekar szerezte, de ekkor már nem voltunk itthon, mert egy hathetes portugálspanyol koncertkörútra mentünk a Ghymes együttes menedzserének szervezésében. Huszonhárom koncertet adtunk. Augusztusban a Csillaglánc című darab előadásán léptünk fel a Tolcsvay trióval. Ősszel is többször jártunk Bécsben, majd novemberben elindult a Gajdos klub is. Erről még részletesebben is szólnánk, de előbb még valamit egyéni útjaitokról, amikor nem a Gajdossal, hanem valamelyik más együttessel szerepeltetek. Attila, tudtommal te még Ausztráliába is eljutottál! Sz.A.: Igen, az olimpiai játékokkal párhuzamosan kulturális programok is voltak Sydneyben. Erre egy magyar müvészdelegáció is kiutazott. Ennek része volt a Csík Zenekar. Régi barátság fűz a kecskeméti Csík Jánoshoz és zenekarához, három éve szerepelek velük kültagként. Játszottam második lemezükön (s a tavasszal vesszük fel a harmadikat), együtt léptünk fel a Nemzeti Múzeumnál a TV által is közvetített március tizenötödikéi műsorukban és más helyeken. Most meghívtak, hogy tartsak a zenekarral Sydneybe. Magyarország azon kiválasztott országok között volt, amelyek keresztmetszetet adhattak országuk kultúrájáról. A folkMAGazin decemberi számából meg arról értesültem, hogy Tibor Írországban járt. 80 XI. évfolyam 3. szám — 2001. március
