Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 3. szám - KÖZÉLET - Pataky Zoltán: Tudomány vagy áltudomány
Patak/ Zoltán tTuSomcm? vág? áftuSomán^ Úgy tűnik, a tudomány és áltudomány kibékíthetetlen ellentétben áll egymással. Ennek megértéséhez tisztáznunk kell, kik tartoznak az egyik, és kik a másik táborba. Tudósoknak tekintjük a tudományos akadémiák tagjait, a doktorátussal rendelkező személyeket, illetve azokat, akiket ők tudósnak tekintenek. Az áltudományok szószólói pedig azok a tudományos ismeretekkel rendelkező személyek, akiknek elveit, elméletét a tudósok nem ismerik el, vagyis tudománytalannak tekintik. Létezik tehát áltudomány és áltudomány. Tudománynak tekintjük azt az elméletet, ami bizonyított, ami kétségtelen. Áltudománynak tekinthető az az elmélet, amiről bebizonyítható, hogy lehetetlen. A válasz azonban nem ilyen egyszerű. A két kategória között létezik egy harmadik is. Ez pedig a határtudomány. Szerintem ez így definiálható: nem bizonyított, de lehetséges elmélet. Kérdés azonban az, hogy ki az a hiteles személy, aki tévedhetetlenül képes eldönteni, hogy egy elmélet melyik kategóriába sorolható. A határtudomány ugyanis sokkal szélesebb kategória, mint ahogy azt gondolnánk. A nem bizonyított, de lehetséges feltevések száma igen nagy. Feltehető kérdés, hogy a tudományos elméletek kivétel nélkül bizonyítottak-e, vagy csupán feltevésnek (priori) tekinthetők? Kétségtelen, hogy Newton és Kepler törvényei cáfolhatatlanok. Az energiamegmaradás törvénye viszont kimondja: az energia nem vész el, csak átalakul. Eddig úgy értelmeztük, hogy más energiává alakul át, pl. a mechanikai munka hőenergiává; a modem fizika szerint viszont anyaggá (?) is átalakulhat. Bizonyított ez az elmélet? A relativitáselmélet cáfolja a tömeg állandóságát, mert azt a sebességtől teszi függővé. Felteszem a kérdést: nem lenne-e helyesebb így fogalmazni: a tömeg felgyorsításához szükséges energia nem csupán négyzetes összefüggésben van a sebességgel. Az archeológia szerint a pithecanthropus 950.000 éves, a heidelbergi előember pedig 430.000 éves. A legújabb kutatások szerint viszont a jávai majomember nem létezett, mert létezése majom és embercsontok azonosításán alapult. Cáfolhatatlan-e a tudomány azon állítása, miszerint az emberi élet csak a 60 millió évvel ezelőtti katasztrófa után alakult ki? A mai tudomány szerint ekkor meteorit csapódott a Földbe, amely kipusztította a dinoszauruszokat, és csupán a tenger élővilága maradt életben. A legújabb kutatások cáfolják ezt a feltevést. A texasi Polaxi folyó partján ugyanis 100 millió éves emberi és dinoszaurusz lábnyomokat találtak. A nyomok mészkőrétegben folytatódtak, amelyről videofelvétel készült. Ugyanebben a mészkőrétegben Dr. Dale Peterson orvos is talált emberi lábnyomot, sőt megkövesedett emberi ujjat is, amit röntgenvizsgálattal ellenőrzött. A „Tiltott archeológia” c. könyv szerzője Michael Cremo szerint Illinois államban palaszikla alatt 300 millió éves szénrétegben emberi csontvázat találtak. Ugyanilyen szénrétegben aranyláncot is találtak. Megdöbbentő lelet, hogy Dél-Affikában 2 milliárd éves kőzetben megmunkált fémgömböt találtak. Mindez az NBS TV „Az ember titokzatos eredete” c. film anyagából való, melyet a magyar TV is bemutatott. Felmerül a kérdés, mennyire hitelesek ezek a leletek? A már említett könyv társszerzője, Kepes András kérdésére az alábbi választ adta: „Az a kérdés, hajlandók vagyunk-e egyforma szkepticizmussal szemlélni mindkét elméletet, vagy csak azokkal a tényekkel vagyunk kételkedők, melyek ellentmondanak az evolúciós elméletnek, azokkal Új Hevesi Napló 65
