Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Romhányi László: Egy várszínház születése IV.
és meghal... Bánffy György a Noé galambja színrevitelével a magyar színházművészet egyik legnagyobb szellemi teljesítményét produkálj a... (72. kép) A Constantinus és Victória és a Noé galambja ősbemutatókat az idei termékeny nyarunkon még egy ősbemutató követ, a legnagyobb magyar drámaóriásé: Madách Imréé. Szinte hihetetlen, hogy van, létezhet olyan Madách-dráma, amelyet még sehol, soha, senki nem mutatott be. Ez a szellemi hagyatékpazarlás a lengyeleknél elképzelhetetlen! Ott Mickiewicz vagy Slowacki minden sorát szinte esztendőnként valamilyen formában újra és újrafogalmazzák! Nálunk pedig még a zseniális Madách házatáján is sok még a felfedeznivaló... Valahogy úgy járok én is Madách Imrével, mint járt egykoron L. Kecskés András neves lantművész komám Balassi Bálinttal. Amikor irigykedve dicsérem őt, mert négy Balassi-vers kottáját előkerítette („felfedezte”), András szerényen elhárította fejéről a babérkoszorút, mentegetőzvén, hogy ő nem tett mást bécsi zeneakadémikusként, minthogy besétált a könyvtárba, kikölcsönözte a Magyar Renaissance címszó alatt katalogizált kötetet, és a kezébe vehette a nagy anyag között lapuló négy kottát, amelyekre Balassi Bálint a verseiben ráutalt. Vagy háromszáz éven át egyetlen magyar sem kölcsönözte ki a Magyar Renaissance gyűjteményt a Bécsi Könyvtárban, egyedül csak L. Kecskés András. Ennyit a felfedezések köré szövődő legendákról... Mennyi eredeti magyar érték, nemzeti kincs rejtőzködik a Vatikáni Könyvtár, vagy az isztanbuli Szultáni Kincstár-Levéltár-Könyvtár adattárában...? Biztat is Komlós János, a Mikroszkóp teljhatalmú direktora, hogy utazzak Rómába: szekérnyi remek iskoladrámát hozhatok onnan haza az Agriai Játékszín színpadára, mert minden, Magyarországon valaha is színre vitt egyházi iskoladráma egy köteles példányát Rómába vitték, ott mindmáig megőrizték, miközben a honi kéziratok a történelem viharaiban széjjelszóródtak... L. Kecskés András bécsi sikerei nyomán kikérem az Egyetemi Könyvtár olvasótermében Madách Imre drámáit: benne az eddig sehol, soha nem játszott színpadi alkotás, a Férfi és nő. Kinyomtatva! Érthetetlen számomra, hogy egy Jób Dániel, egy Pünkösdi, egy Hevesi, egy Németh Antal miért nem vett annyi fáradságot, hogy legalább elolvassa Az ember tragédiája zseniális szerzőjének bármilyen zsengéjét is?!... Különösen, ha az jeles drámaalkotás?! Hegedűs Géza a főiskola drámatörténeti óráin rendezőnemzedékek számára okítja könyve Madách Imréről szóló fejezetében: „... aztán megírja 1848 előtti legjobb drámáját, a görög mitológiai tárgyú, Héraklész szerelmi megalázottságáról szóló Férfi és Nő-t. Erre a drámára eddig nem figyeltünk fel eléggé. Erősen lírai és nem sokkal cselekményesebb, mint egy antik tragédia, de valódi nagy színjáték. Madách itt már megtalálta önmagát. Az ember tragédiája és az a tévhit, hogy ezen kívül Madách művei nem sokat érnek, elhomályosította a Férfi és nőt, amely egymagában is helyet biztosítana Madáchnak 71. kép A fogoly kancellár pereskedik az Istennel (Bánffy György) 40 XI. évfolyam 3. szám — 2001. március
