Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 2. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Jámbor Ildikó: Polgár otthonosság, kedélyes realizmus, Osztálytalálkozó
ÜZÍNHÁ jámbor Ildikó TÁNC % /ceclélyed W*«) Gárdonyi Géza: Annuska Ha a rendezőnek sikerül elkerülni a népszínművek előadásához amúgy rutinszerűen hozzárendelt cukormázt, akkor döbbenten szembesülünk a darab frissességével és modernségével. Gárdonyi Annuskájával nyitották meg az egri színházat 1952-ben, és ezt adták elő 2000-ben a felújított teátrum új stúdiószínpadán is. A második évezred végén a magyar társadalom sajátos módon az újrapolgárosodás állapotában van. Negyven év politikai diktatúra után, tízévi lábadozást követően, kezdenek feltűnni azok a figurák, akik között Gárdonyi (alias Ziegler Géza) otthonosan mozgott a századelőn (Istenem, a századelőn vagyunk most is, csak hát a huszonegyedik század elején). Egyszóval a huszadik század kezdetén még teljes mértékben megszokottnak tekinthető, hogy egy vidéki kúria napsütötte verandáján, az árnyak alatt elhelyezett asztalnál otthonosan érzi magát a falusi tanító, a boros flaskát cseppet sem megvető szerzetes, a rátarti földbirtokos, a köszvényes, de jó kedélyű plébános, s a látszólag gondtalan jólétben éldegélő, valójában anyagi gondoktól szorongó földbirtokos házaspár. Már az is életszagúnak tetszik napjainkban, hogy a házaspár eladósorba cseperedő leánykájának, Annuskának élet iránti rajongása az apácasorsban, s nem pedig a szerelmi házasságban látszik kiteljesedni. (Hiszen már ismeretségi körünkben is akad olyan fiatal lány, aki a szerzetesi életmódot választja. Az egri utcán is nap mint nap látni csuhás barátokat, kikkel jóízű beszélgetésbe keveredhetünk. S ha földbirtokosok nem is, de pénzéhes hitelezők és rátarti vállalkozók annál inkább korzóznak errefelé.) Gárdonyi tehát néhány merész vonással felrajzolta kora embertípusait, s a szokványos történet mellé kedélyes miliőt kerekített. S hogy ne legyen szimpos az előadás, a színdarab forgatókönyvét alaposan megtűzdelte rendezői utasításokkal arra nézvést, mit hogyan ne játsszanak majd azok, akik színre viszik az Annuskát. Az egri előadás rendezője Beke Sándor egyébként is kedveli a filmszerű és hangulatfestő eszközöket. A darab Nagyistván Péter földbirtokos (Bogdán István) és felesége (Jónás Gabriella) házának verandáján játszódik. A hosszú, hol megterített, hol csak csupasz, de vendégfogadásra mindig kész asztalnál zajlanak a beszélgetések, itt bontakozik ki a két keserédes szerelmi történet. Annuska ( Kascsák Dóra) a zárdaneveldéből most hazatért fiatal leány, s az immár komoly fiatalemberré cseperedett egykori játszótárs, Balogh földbirtokos (Tűzkő Sándor) bontakozó szerelmének is e helyszínen lehetünk tanúi, mint Annuska: Kascsák Dóra, és Balogh: Tűzkő Sándor Fotó: Majoros 80 XI. évfolyam 2. Szám— 2001. február
