Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 2. szám - KÖZÉLET - Murawski Magdolna: Az erőszak mint „társadalomformáló” erő
inkább ízlésrombolók. Nem tudni, kinek és minek a nevében történik ez az erőszakos esztétikumellenesség, csupán az tudható, hogy valakinek, valakiknek nagyon fontos, hogy ez így legyen. Akinek pedig ilyen a lelkivilága, az kívül-belül torz és csúf kell hogy legyen. Ezek után már csak az nem érthető, hogy a még egészségesek és szép külsejűek miért nem lázadnak fel azon torz „ideálok” ellen, melyeket rájuk akarnak tukmálni. Mindezt szinte természetes és magától értetődő módon kiséri az erőszak kultusza. Azaz a szörnyszülött szellemi produkció létrehozói egyértelműen azt bizonyítják, hogy ők maguk nemcsak visszataszítóak, hanem azt a pozíciót, amit betöltenek, kizárólag erőszakos eszközökkel voltak képesek megragadni. Hogy ideáljaik pusztán fizikai természetűek, ezért a lélektorzító törekvés, mert hiszen a bűnöző hajlamú ember számára igen fontos az önigazolás - akár azon az áron is, hogy másokat lerántson a maga szintjére. Ez után már csak egyetlen logikai lépés az ,,Ej-haj, rókaprém, / más is kurva, nemcsak én...” önigazolósdija, és az ideológia megkreáltatott a nemtelen elvekhez. De ami jól állt Nagy Lászlónak, az egyáltalán nem áll jól azoknak, akik akár a proletár internacionalizmus, akár a globalizáció nevében próbálják uniformizálni az emberiséget, és mindig csak torz irányban, soha nem nemes eszményektől vezérelve. Vagyis torzító szándékkal. A mai média és „kultúragresszorok” közlendői igen röviden összefoglalhatók, jóllehet jelentős repertoárral bombázzák a Nagyérdeműt mindennapi védtelenségében és szellemi magányában: légy olyan durva, amilyen csak tudsz, viselkedj erőszakosan másokkal, szerezz magadnak pénzt, bármilyen áron, akár sorozatos csalások, bűncselekmények árán is, majd ha ezen túl vagy, ragadd magadhoz a hatalmat és nyilvánítsd ki isteni küldetésedet. Magánéletedben légy perverz, ne riadj vissza semmiféle aberrációtól, de elsősorban légy homoszexuális. Degenerált viselkedésedet tanítsd meg másoknak is, rontsd meg az ifjúságot, nehogy a maga természetességében normálisan találjon viselkedni. Rombold szét a családok közösségét, és beszéld be nekik, hogy te mindenre tudsz pótszerrel szolgálni. Ha mégis boldogtalanok lennének, merthogy nem tudni, mi okból, de nem szívesen engedelmeskednek a fenti parancsoknak, akkor tömd meg őket élvezeti cikkekkel, kábítószerrel, és szoktasd rá őket mindenféle egészségtelen és mérgező dologra, hogy aztán majd úgy léphess fel, mint csodadoktor, akinek egyéb vágya sincs, minthogy kigyógyitsd őket a nyavalyáikból. És végül, ha már akarat nélküli bábot csináltál belőlük, hajtsd őket háborúba, hogy szadista módon gyönyörködhess a szenvedéseikben. Ha már belefáradtak a háborúkba, lépj fel a béke követeként, és járj közben az érdekükben, mintha a háborút nem te tervezted és hajtottad volna végre... A fentieket akár az aberráltak tízparancsolatának is tekinthetjük, mert hiszen mindennapjainkban tapasztalhatjuk, milyen szigorúan betartják minden egyes sátáni törvényét. S ha már idáig eljutottunk gondolatban, akkor egyértelmű, miféle isteni küldetésről is beszélhetünk a csúfság kultusza megteremtőinek és művelőinek esetében... Az ember veleszületett optimizmusa mégis szolgál vigasszal minderre. A remény emberi létünk hűséges társa, elkísér mindennapjainkban, de segít az egészséges tetterő is, melyet elhivatott fiatalokból gyakran sugározni érzünk. A jövő nem veszett el, mert hiszen a degenerált, az aberrált, a genetikailag defektusos egyén (a perverz hajlamúak orvosilag is igazoltan azok) mindenképpen pusztulásra ítéltetett. Az idő is jó orvos, így begyógyíthatja azokat a sebeket, melyeket gondatlanul vagy szadista szándékkal ütöttek rajtunk. A hit minden élethelyzetben felemel, és elvezet arra a helyes útra, melyet érdemes járnunk. Lelkifurdalás nélkül, tudathasadásos lét, mindenféle ambivalencia és perverzió nélkül. Mindez persze nem mentesíti egyikünket sem az alól a kötelesség alól, hogy mi magunk tegyünk sorsunkért és lépjünk fel az életünket, napjainkat mérgező dolgok, anomáliák ellen. Vagyis hogy felelősségteljesen, s ne erőszakosan formáljuk életünket, környezetünket... 76 XI. évfolyam 2. Szám— 2001. február
