Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Romhányi László: Egy várszínház születése IV.
tudjuk, hogy a drámát tartalmazó kéziratot 1648. június 10-én fejezi be a drámaíró. 1662- ben Zrínyi Miklósnak küldik ajándékba a Constantinus és Victóriát a barátai és tisztelői. Két évvel azután meghal Zrínyi, és a kézirat sorsáról 1880-ig semmit nem tudunk. Ekkor a Horvát Történeti Társaság a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozza. Nyomtatásban 1960-ban Dömötör Tekla jelenteti meg először. Ősbemutatóra készülünk Szirtes Tamással, holott nincs kizárva, hogy a színjátékot valamikor már előadták, talán a Szép magyar komédiához hasonlóan egy fényes főúri esküvő főeseményeként. A Constantinus és Victóriá ugyanis megrendelésre íródhatott, olyan esküvőre, ahol a menyasszony vagyonosabb volt a vőlegénynél, azaz a színdarab a valós események igazolását szolgálta. Színháztörténetileg is izgalmas számomra a Constantinus és Victóriá leporolása, mivel ez — Balassi Bálint költői remekét követő második ismert magyar nyelvű szerelmi drámánk. A barokk színház pompázatos díszleteiről, szcenikai megoldásairól ránk maradtak leírások. A „theatrum mundi”, a világszínház eszménye roppant látványos gépezeteket mozgatott az egysíkú, soha nem bonyolult történések köré, akár a liturgiában. Egri vonatkozású ismeretanyagunk, hogy 1754-ben a mai Dobó Gimnázium iskolaépületében felépült pompás színháztermet Faludi Constantinos Porphyrogenetos című darabja ősbemutatójával avatták fel — látványos díszletek, költséges jelmez, hidraulikus színpadi gépezetek felhasználásával. (58. kép) De roppant látványos lehetett az 1400-as években Estei Hippolit bevonulása Eger városába és püspöki székfoglalása. A népes tálján vendégsereg főlátványosságra épp a vár belső udvarán lel, ahol vitézi tomabemutató a káprázatos attrakció. Színháztörténeti érdekesség, hogy előttünk, az Agriai Játékszín előtt szabadtéri előadás Egerben utoljára a 18. században született, amikor is Telekessy István egri püspök kívánságára a jezsuita gimnázium növendékei Dobó Istvánról mutatnak be egy színjátékot, megidézve az 1552-es várostrom hősi eseményeit. A Constantinus és Victóriá cselekménye klasszikusan egysíkú. Színhelye egy fiktív thesszáliai udvar. Itt teljesít szolgálatot az etrúriai nemes úrfí, Constantinus, aki természetesen szerelmes a thesszáliai herceg fiatal leányába, Victóriába. Constantinus alig remélheti, hogy érzelme viszonzásra talál, hiszen az imádott szépség magasabb rangú nála, és fölöttébb gazdag hozománnyal bír. Van azonban egy nyomosabb ok is a reménytelen szerelemhez: Victóriá szüzességi fogadalmat tett. A barokk színház elengedhetetlen kellékszereplői: Vénusz és Cupido azonban közbelépnek, és Victóriá szerelmes lesz Constantinusba. A fiatalok a szülők elől eltitkolják érzelmeiket... (59. kép) 62. Constantinus, a magányos szerelmes ifjú az első öltözéses próbán (Kertész Péter) 42 XI. évfolyam 2. Szám— 2001. február
