Új Hevesi Napló, 11. évfolyam, 1-6. szám (2001)
2001 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Romhányi László: Egy várszínház születése IV.
ELET ES TUDOMÁNY Sxióx/á /u<Mróx/nÁá& ixü/eCéde IV. Az idei nyár fergeteges sikere a LUDAS MATYI musical-változata Bródy János dalszövegeivel és Tolcsvay László zenéjével, a Tolcsvay-trió tolmácsolásában. A jegyek még az ősbemutató előtt jó előre mind egy szálig elkelnek. Szabadtéren még sehol nem alakult ki olyan jegyüzérhálózat, mint nálunk, Egerben, ahol öthatszoros áron kelnek el a jegyek. A pótszékek százain is ülnek. Tolcsvayékon kívül a Bodrogi - Agárdi - Maros hármas az ász. Hozzájuk kapcsolom Széles Annát, Kolozsvárról. Széles szépsége, bája, ízes magyar beszéde különleges színfolt. A Lúdas Matyi: jutalomjáték -nézőnek, színésznek egyaránt. Szabadon kezelt (de sohasem rögtönzött!) kiszólások paprikázzák a kritikusi kedélyeket, mivel a szövegkönyv dramaturgiai technikája is napi politikai-társadalmi aktualizálásokkal megtűzdelt vásári komédia. Mint népi bohózat, a magyar színháztörténet neveletlen gyermeke. Az a fegyelem, amellyel Balassi végvárában méltóképpen idézzük meg a költőóriás szellemét, ez a fegyelem az est második felében szertelen színházi ünneplésbe csap át. Mi ezt a formát tudatosan vállaljuk fel, éppúgy, mint egykoron Baloghék tették, akik a magyar hivatásos színház megteremtésének viharos évtizedeiben csak úgy maradhattak felszínen a magyar teátrum követeiként, ha a közönségnek tetsző színi előadásokat produkálnak. A szórakoztatás és a nevettetés különben sem a legalantasabb színházi ténykedés: nem titok, hogy mulatságos másfél órát összehozni a legnehezebb a kulisszák világában... Bródyval és Tolcsvayvíü amolyan népi-musicalt készítünk, mert a mi szabadtéri adottságainkat figyelembe véve ezt tartjuk kivitelezhetőnek. A Móricz-féle változat színrevitelét elvetem, mert irodalmias, túlságosan kifinomult mű. Nemeskiirty hívja fel a figyelmet a Balogh- féle átiratra, amely igazi színész-darab, a másfélszáz évvel ezelőtti előadások súgópéldánya... A témát a hazai folklór nem ismeri, így bizonyos, hogy Fazekas Mihály Moldvából hozza a történetet, ahol öt évig katonáskodik. Fazekas már 1804-ben megírja a 47. Fazekas Mihály 48. kép Új Hevesi Napló 37
