Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 12. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Bakonyi István: „Az maradtam, aki voltam”
kerekedik. Mintha önzőén csak a magunk korát élnénk, és nem gondolnánk arra, hogy utódainknak is hagyjunk valamit abból, ami nekünk van.- Amit a hitről mondtál, az talán megváltoztathatná ezt a helyzetet, bár az elmúlt kétezer év arról is szól, hogy ezek a tiszta források sokszor beszennyeződtek, s nem hozták meg azt, amire lehetett számítani. A millenniumhoz kötődő ünnepek segíthetnek-e ebben a tekintetben ?- Hinnék benne, ha nemcsak a kevesek ünnepe lenne. Úgy érzem, hogy a fél ország sem ünnepli meg igazán. Nincs meg az a tolerancia, hogy a másik emberből, a másik világból mit fogadok el. Azért, hogy a magam ünnepét megterem'sem, azért mindent el tudok követni. Azért írtam meg A csodabárányt, hogy a magam módján megünnepeljem ezt az évfordulót. Én ezzel a regénnyel nem pályáztam sehová, nem kértem senkitől pénzt hozzá. Kapni ugyan kaptam, de nem kértem senkitől se. Úgy éreztem, hogy az én ünnepemet ne fizessék le, és ne pályázzak azért, hogy valaki a szent érzületemben megalázzon. Azért is írtam meg ezt a könyvet, hogy én székelynek születtem ugyan, de bármilyen helyzetben magyarnak vallom magam. És engedtessék meg, hogy aminek születtem, akként haljak meg.- S ha majd egyszer eljön ez a pillanat, amiben azért bízom, hogy még odébb van, akkor abban a pillanatban mire tekintesz majd a legszívesebben vissza?- Sok kudarcom volt, de a folytatásokban van már olyan, ami nem kudarc. Azt értem alatta, hogy például az előbb szót ejtettünk egy félig magára maradt gyermekről, a lányomról, aki különböző, maibb gondolkodású világokban is megállja a helyét. 0 Londonban él. Az EMI hanglemezgyártó cég egyik igazgatója. Unokám is van, és az ő életük továbbteljesedése már valamiképpen az én győzelmem is. Az lesz az első igazi győzelem, ha őket boldognak látom. Ez egy furcsa dolog, hogy egy ennyit szóratott sors alól Londonban köt ki valaki. És ha el akarok menni unokát látogatni, majdnem világgá kell menjek. Éljen bárhol a világon az ember, ettől még megmaradhat annak, akinek született.- Hadikfalváról indultunk, térjünk is vissza oda! Láttam Dél-Bukovinát, és az Alpok legszebb vidékéhez hasonlítható. És hogyha egyszer a szomszéd ország megnyitja a táj szépsége előtt a világ szemét, akkor azon a tájékon virágzó idegenforgalmat lehet teremteni. Akkor érezném úgy, hogy annak a tájnak valóban van kisugárzása. Szép számban szerdültek onnan a szellemi élet nagyságai, például 54 X. évfolyam 12. szám — 2000. december
