Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 11. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Romhányi László: Egy várszínház születése
van abban, ha Dobó István várában nyaranként felharsannak a harsonák, ráadásul olyan nagy színészek vállaltak szerepet, mint Bessenyei Ferenc, Szemes Mari, Agárdi Gábor, Bánffy György... Az aczéli aggály megfeneklett.- Csináljatok, amit akartok, mi szakmailag nem felügyeljük Egert! - szólt a kultúrdiktátor telefonválasza a Minisztertanács Tanácsi Hivatalába. A történelmi hitelesség kedvéért nyomatékkai kell hangsúlyozni, hogy a megye és város vezetői valóban beijedtek, lesz-e és milyen színvonalú várszínház a nyáron Egerben... Rajkai György szcenikus, díszlettervező mester, öreg róka a szakmában, aki Kazimir Károly összes körszínházi kiagyalációit pazar díszletekkel formázta meg: egy ezer férőhelyes nézőteret kívánt az egri vár belső udvarába kiépíteni... Földből és platókból!... Az emelkedő széksorokat kiácsoltatta, földdel szintbehozatta, bedöngöl tette, majd jött az újabb sor... Egy megyei építkezés teljes faanyagát kaptuk meg „kölcsön”, azzal a feltétellel, hogy a faanyagba tilos beleszabni... Rajkai György precíz nézőtér-kirajzolása lenyűgöző alkotást teremtett. A Margitsziget után a legnagyobb szabadtéri nézőtérrel rendelkeztünk 1975 nyarára... Egy új színház nyitódarabja - meghatározó jelentőségű!... A szentendrei Comico - Tragédia fergeteges közönségsikere nyomán tudtam, hogy a régi magyar iskoladrámák elfeledett kincsestárából kell „elővarázsolnom” az Agriai Játékszín legelső bemutatóját. Csíksomlyó neves paptanára, bizonyos prof. Szentes Regináid több darabor írt a diákjai számára, melyeket Pünkösdkor, a csíksomlyói búcsún mutattak be. A Csíksomlyói Drámák kötetből az András kovács királysága című komédia ragadott meg fordulatos meseszövésével, ízes nyelvezetével, pompás helyzeteivel és ragyogó szerepeivel... Csíksomlyó nevét (pláne Erdélyt) 1975-ben kiejteni tilos volt a szocialista internacionalizmus szellemiségében... Természetesen tudtam az erdélyi búcsújáróhely különleges mágikus atmoszférájáról, ahová Pünkösdkor ötven-száz kilométert is gyalogolva és énekelve érkeznek Szűzmáriás zászlóikkal a székelyek és a csángók tíz- és tízezrei. Egy ilyen hatalmas népünnepélyen csak élvezetes, jól megírt, remek komédia arathatott közönségsikert. Pünkösdkor Csíksomlyón népszínházát csinálni: igazi nagy kihívást jelentet az Oskolának és az író-rendező Szentes Regináid paptanár professzor úrnak egyaránt... Az András kovács királysága kitűnő vígjáték, 1780- ban íródott, tíz évvel Kelemenék színházteremtő vállalkozása előtt, bizonyítván azt az állítást, miszerint a magyar színház 1790 előtt is létezett az iskolaszínjátszás formációiban és olykor rangos szerzőket vonultatott fel, mint Bornemissza Péter, Balassi Bálint vagy Csokonai Vitéz Mihály... Hideglelése lett a kulturális pártnacsalnyikoknak, hogy én Egerben egy csíksomlyói 1 ■ Az első helyszíni próba az Egri várban. A trónuson komédiával kezdek... Bródy Bessenyei Ferenc, mögötte Bánffy György, balra a szamártól Szabó Tünde, a földön ül Kránitz Lajos. Új Hevesi Napló 25
