Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)

2000 / 10. szám - VERS, PRÓZA - Domokos Sándor: A székely-kuruc

- És lehet ilyet látni életben is?- Lehet, de csak hajnaltájt a Kecskehegyen.- És lehetne élve fogni is belőlük? Hát csak nagy üggyel-bajjal. Vagy kora hajnalban vagy csak késő este. A beste jószágja nem állja a világost. Nagyon óvatos féreg. Ludwig von Linderman már nem hallotta az utolsó szavakat. Képzeletében látta magát a császári fogadáson, ahol Őfelsége köszönettel veszi át a világ legritkább állatát, mint a császári állatkertnek szánt ajándékot. És mikor a császár megkérdi, mivel hálálhatja meg, hát nyugdíjazását fogja kérni... Látta is magát békésen vadászgatni a szép felső­ausztriai erdőkben...- Baron Klopeczki, intézkedjen, hogy holnap hajnalban kevés kísérettel kimehessünk a Kecskehegyre. Ez a jóember lesz a vezetőnk. így történt, hogy Kállai strázsamester portyájának nem kellett Patakra visszatérni szégyenszemre főtiszt-fogás nélkül. Ludwig von Linderman számára a háború befejeződött ott a Kecskehegyen. Végül is kicserélték a fogoly kuruc tisztekért, de természetesen nyugdíjazták. így azután vadászhatott kedvére élete végéig az Alpok csendes vadonjában. Mózsi pedig megkapta a rég áhított kordován csizmát, és ráadásul a többi huszár őszinte megbecsülését. így hozott a felszarvazott nyúlfej mindenkinek szerencsét. Az én gyerekkoromban ezt a furcsa trófeát még mutogatták a pataki várban, A történetét azonban nem ismerte senki. Hát gondoltam, ideje, hogy mindenki megtudja. Új Hevesi Napló 33

Next

/
Thumbnails
Contents