Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - KÖNYVSZEMLE - Kaló Béla: Szellem és lélek régiói
Ótestamentumhoz, s a sors görögös kategóriájához, azaz a zsidó-keresztény hagyományokhoz és az európai bölcsőt jelentő görög-latin civilizációs kultúrához. Mária, Izrael leánya, „egy ő Ádám törzsökében minden üdvözítésre váró emberrel.” Ismerjük életét, noha élete majdnem végig teljesen rejtett. Éva által a halál, Mária által az élet — Mária az élet anyja. Az Úr alázatos szolgálója, a názáreti Szűzanya, Fiának misztériumába rejtőzve, Isten szándéka szerint túllépi történelmi egzisztenciájának szerény kereteit. Az emberiség bölcsőjében hangzottak el a titokzatos szavak a Fiúnak anyjáról, aki el fogja taposni a kígyó fejét. Credo Populi Dei: Isten népének hitvallása, a katolikus dogma szerint Mária az egyház anyja. „A Mária-kultusz koronként változó intenzitású, eltérő formájú, de az Istenanya tisztelete a kereszténység integráns része” - vallja Cs. Varga István a kötet A Mária- kultusz költészetünkben című tanulmányában. A magyar irodalom bővelkedik e kultusz által ihletett művekben, az Ómagyar Mária-siralomtó\ Adyn, Sík Sándoron, Rónay Györgyön át Szabó Ferencig. Máriának a kinyilatkoztatásban, a Szentírásban mintha két különböző dimenziója volna. Az első, amit ismerünk, ő Izraelnek egyszerű lánya, akiben Isten nagy dolgokat vitt véghez. Őt ismerjük meg Lukács és János evangéliumából. De ő az is, aki az Úr szolgálójaként egészen odaadta magát Fia személyének és müvének. „A föld megsegítette az asszonyt.” Harsányi Lajos, Sík Sándor, Mécs László. Az átlagos fiatal, s irodalom után (még) érdeklődő sem hallhatott róluk, hiszen nevüket csak meg sem említették, még a felsőfokú intézmények magyar szakán sem. (E sorok írója gyermekkorában is csak nagyanyja olvasmányai alapján ismerte Sík Sándort, Reményik Sándort vagy Mécs Lászlót). A magyar katolikus líra megújítói - írja róluk Cs. Varga. De mit jelenthet a megújított katolikus líra? A kiveszett jóságát az embernek, ahogyan Christine Busta osztrák költőnő fogalmazta -, a keresztényi alapgondolat egyetemessé tágítását. A lelkiismeretről van szó, amely az embert nem csak felületesen akarja a jóhoz kötni, hanem mélyebben, Aquinói Szent Tamás szavaival: bonus is quantum homo - jó, amennyiben ember legyen, ne veszítse el az alapvető jót, amely az ember lényege. In munere regali Christi - részesedni Krisztus királyi küldetésében, a keresztény számára valóságos részesedés lehet. És akkor Radnóti. A Nem tudhatom történeti háttere. Cs. Varga szabadkozik: „Nem létezik megfellebbezhetetlen, örökérvényű és egyedül hiteles interpretáció”. A szöveg nem végpont a kutatónál, hanem kiindulópont. A zsidó származású költő, aki magyar költő volt. De milyen a kettős identitás? Egy zsidó vagy betartja az összes vallási szabályt, előírást és szertartást (amelynek látszólag semmi értelme), vagy agnosztikusán idegbeteggé válik - mondta valamely regény textusát idézve egyik zsidó ismerősöm. Radnóti elsősorban morálisan volt magyar, ahogyan morálisan volt keresztény is. Vált kereszténnyé. A Cs. Varga István szerint „egy csodálatosan tiszta és etikus lélek tengerszem-mélységű belső forrásaiból” nyerte interpretációját. A kettős világ duplán kettősnek bizonyult Radnóti esetében. A barbárság szépségét tudja fölmutatni Sztravinszkij zenéjében, innen a Bartókká] rokonítható nagyság és modernség Fodor Andrásnak, Az ördög győzelme című Sztravinszkij-zene hatására írt versének elemzése már-már az ars sacra mélyrétegeit érinti, a komparatív műelemzést, melyben zene, irodalom, festészet - a művészet egyetemes és transzcendens jellege a szellem és lélek magas régióiban tett utazás után kerülhet a műélvező kegyelmi állapotba. Új Hevesi Napló 83
