Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Farkas Krisztina: Élet a szenvedés Jegyében
fogságában vergődő zsellérek fájdalmának énekesévé. Első megszólalásáig azonban még hosszú az út. A Fekete-Körös partján Hórindzsán tiszta, szép szerelem születik a Fekete Bojtár és a kis kospásztorlány, Papp Piroska között. 1919 őszén Erdőgyarakon kötnek házasságot. Sinka először Bélmegyeren a Kárász-uradalom gereblyési majorjában falkásbojtár, majd 1925-től a Szeghalom melletti Sárga-Mágoron számadó juhász. 1928-ban szegre akasztja a pásztorbotját, feleségével és három gyermekével Vésztő re költözik. Napszámból, alkalmi munkákból tartja el családját. Éjszaka a kis konyhai lámpa fényénél fáradhatatlanul rója a sorokat. így születnek meg a himnuszos kötet első darabjai: a Napimádó és az Új dal a magyar mezőn. Mindkét verset Féja Géza közli Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában, a Szabadságban. 1933 decemberében pedig napvilágot lát az első Sinka-kötet is Féja Géza ajánlásával. „A győzelmes, fényes napba tekintő táltosként, s a tanyák népének követeként érkezik meg Kelet kapujába. A Himnuszok országosan ismertté tették Sinka István nevét, azonban a várt elismerést mégsem hozták meg számára. De barátokra, küzdőtársakra talált Szabó Pál, Veres Péter és Barsi Dénes személyében. Életkörülményei változatlanok: felsége beteges, a család éhezik, fázik, nyomorog. Veres Péter felkeresi Vésztőn, s arra próbálja rávenni, hogy a valóságot írja meg, „a pásztorélet valóságát, amelyet még nem írt meg soha senki.”5 Felesége betegágyánál születik meg az évszázados szegénység nevében vádoló lírai önvallomása, a Pásztorének. Hamarosan Papp Piroska is feladja a reménytelen küzdelmet, és a gyulai temető földjébe tér pihenni. 1935 őszén a Sebes-Körös hídján a „független szíkfűszedő”6 „a nihilista napszámos”7 és a dobai tanító megalapítja a népi tehetségek lapját, a Kelet Népét. A pásztorköltő 1936 telén eladja a vésztői házat, gyermekeit a rokonok, ismerősök gondjaira bízza, maga pedig zsebében három pengővel és egy csonka ceruzával az országutak „hontalan vándoraként”8 érkezik meg Pestre. Pesten éhezett, napi tíz-tizenkét fillérből élt. A Városliget és a Gellérthegy fái alatt húzta meg magát éjszakára, vagy a Váci utca mosodájának gőzében lehelt életet átfagyott tagjaiba. 1937-ben házasságot köt Péczely Katalinnal. Fiuk születik: Péter. A Márciusi Front zászlóbontása idején a Hídban és a Válaszban jelennek meg versei, a legerősebb szálak mégis a Szabó Pál szerkesztette Szábad Szó hoz és Fitos Vilmos lapjához, a Magyar Élethez fűzik a Fekete Bojtárt. 1939 tavaszán Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelenteti meg, az úri Magyarország elleni izzó gyűlöletét világgá kiáltó könyvét, a Vádat. A kötetben az elesettek, kisemmizettek jogaiért perlekedő lázadó versek mellett a puszta rongyosait, a sors számkivetettjeit elsirató gyászénekek és balladás dalok szerepelnek. Itt szólal meg először a bihari sík tájról, rideg pásztorok közösségből magával hozott legősibb kifejezési forma, a ballada. S e versgyűjteményben található meg Sinka talán legszebb, a balladát táncoló anya alakja köré szövődő, halottbúcsúztató szertartást megörökítő költeménye is. A Magyar Élet kiadónál a Vádat újabb kötetek követik. A Harmincnyolc vadalma elbeszélései főként a balladák tragikus hangoltságú, fojtott atmoszférájú világát idézik. A novellák lapjairól sorra lépnek elénk a földesúri hatalommal szembeszegülő, majd az „őszi távolba”9 tűnő pásztorok, szegényparasztok. Nemcsak indulataikat, tisztaságukat látja, hanem ábrázolja hiedelmeiket, babonáikat is. Novelláinak másik csoportját a furfanggal, leleménnyel győzedelmeskedő népmeséi hős, Fütyöri kalandos történetei alkotják. Az 1943-ban megjelenő Hontalanok útján a népköltészet tiszta forrásaiból immár tudatosan merítő költő az elmúlás motívumait megzendítő dalait s balladáinak többségét Új Hevesi Napló 53
