Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 9. szám - VERS, PRÓZA - Szokolay Károly műfordítása
Kedves, tisztességes, tiszta és kifogástalan kis panzióban szálltunk meg. Anyám ennek ellenére dohogott, mert lift hiányában gyalog kellett felmennie az első emeletre, amely lényegében a második volt, mivel Bécsben a félemeleteket is számolják. Margit grófnőnek, akit ismét meglátogattunk most már semmi kifogása sem lehetett szállásunk elten. Búcsúzáskor megajándékozta anyámat egy régi, gyémántos melltüvel. Amikor Bécset elhagyva megkérdeztem anyámat, hogy tetszett neki az utazás, meg volt-e mindennel elégedve, kissé elgondolkozva így válaszolt:- Szép volt, jó volt minden, édes fiam, az idén is. De azért tavaly a kuplerájban mégis jobb reggelit adtak. Qjföuj/Áeá (amerikai néger költő) Vasúti hídon a vonat visz egy szomorú dalt. Viszi a vágyamat, ha erre elhalad. Az állomásra mentem. Torkomban a szívem. Marhavagont kerestem, hogy Délre elvigyen. Szörnyű, Uram, a honvágy, ha szívem ellepi. Szörnyű, Uram, a honvágy, ha szívem ellepi. A szívem csak zokogja, míg a szám neveti. Szokolay Károly fordítása Új Hevesi Napló 29
