Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 8. szám - KÖZÉLET - Jámbor Ildikó: Hitel-es szerzők Egerben
jámbor Ildikó Millenniumi Könyvnapok Három Kossuth-díjast láttak vendégül június 6-án a Kálvin Házban, a könyvhéten, a Millenniumi Könyvnapokon. Csoóri Sándor költő, író, Görömbei András irodalomtörténész és Nagy Gáspár költő visszatérő vendégei Egernek. Emlékezetes találkozásaikat az egri közönséggel ezen az estén is felidézték. Nemcsak az irodalombarátok jönnek szívesen ilyen találkozókra, hanem azok is, akik azt a fajta belső szabadságot, emberi tartást tisztelik a jelenlévőkben, mely mindhárom személyiség sajátja. Erről beszélt Ködöböcz Gábor a Kálnoky László Egyesület elnöke is, aki a Hitel szerzőiben a hiteles egyéniségeket is üdvözölte. Görömbei András a most hetvenéves Csoóriról szólva leszögezte: „ ’53-ban úgy állt föl, hogy vele fölállhattak”. Ennek az „önfölnövesztő küzdelemnek” a stációiról szólt, melynek során a népköltészetben gyökerező modem líra kiteljesedett. Csoóri eszméinek nyitottságáról, a magyar történelem, s ezen belül a kisebbségi sorban élő magyarság iránti felelősségvállalásról szólt, az „Egyedül is folállni” bátor magatartásról, amely „Példamutató és Nemzetragasztó”. A gyűjteményes verseskötet a Kossuth Lajos Tudományegyetem Kiadójánál jelent meg az idei könyvünnepre. (Az egri találkozóra Cs. Nagy Ibolya, a Kiadó vezetője, és Márkus Béla, az Alföld szerkesztője is eljött.) A kiadó másik újdonsága a Görömbei András által szerkesztett Nemzetiségi Irodalmak Magyarországon címmel megjelentetett tanulmánykötet, mely egy-egy tanulmányával átfogja a határon túli kisebbségben élő szlovákiai, erdélyi, kárpátaljai és délvidéki magyar irodalmat. Görömbei András azok közé az irodalomtudósok közé tartozik, akik a legelsőként tekintették át a kisebbségben élő magyarság irodalmi törekvéseit. Összegző kötete jelent meg a szlovákiai magyar irodalomról a nyolcvanas évek elején, s kutatómunkájának tárgyát azóta is következetesen bővíti. A nemzetiségi irodalmak felé fordulás a nyolcvanas években még politikai tettnek számított. Erről szólt egyebek mellett Nagy Gáspár költő, aki a Tiszatáj folyóirat viszontagságos, de mégis eredményes évtizedeit idézte, sőt az ötvenéves folyóiratnak szánt verset is felolvasta Vallomás a Tiszatájnak címmel. A forró hangulatú esten utolsóként megszólaló Csoóri Sándor a közéletiségről beszélt. Nézete szerint a rendszerváltáskor a közélet szerepét átvette a parlament, noha addig a politikai élet és a szellemi élet együtt alkotta a magyar közéletet. Magyarországon nem lesz addig igazi közélet - szögezte le amíg a politika szereplői mellé újra föl nem zárkóznak a szellemi élet erői. 60 X. évfolyam 8. szám - 2000. augusztus
