Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)

2000 / 8. szám - KÖZÉLET - Cserniczky Dénes: EURO 2000

II.

Zelk Zoltán. Hazánk koszorús költője. Vele Budapesten hozott össze a sors. Mégpedig a Lánchíd mellett álló „Kék Duna” hajóétteremben, ahol zenekarunkkal játszottunk. Egy barátommal jött be. Szünetben odahívtak asztalukhoz. Beszélgettünk. Három mondat után természetesen futball. Mert költő ide, költő oda, nagy futballrajongó volt.- Képzeljétek . mesélte még a Rákosi-idöben egy Népfront-gyűlésen beválasztottak az elnökségbe. Ott ült nem messze tőlem Puskás. A gyűlés végén odamentem hozzá:- Én nagyon szeretem a futballt. Az Ön játékát különösen. A múltkor nagyon esős idő volt. Minden labda elakadt a sárban. Az Ön beadásai azonban nem. Mondja, hogy csinálja?

Puskás pillanatig gondolkozott, azután vállat vont:- Úgy kell rúgni.

III.

Megint Gyöngyös.

Mi, ha esett, ha fújt, mindenhová mentünk a csapattal. Akkor történetesen egy Gyöngyöstől távol eső helységbe. Ki busszal, ki vonattal, ki teherautóval, ki mivel tudott, rengetegen mentünk szurkolni. Én teherautóval mentem, és velünk jött Kovács elvtárs is, a járási párttitkár. (Persze nem Kovácsnak hívták). Zsúfolásig tele volt helybeli és vendég szurkolókkal a pálya.

Beindult a meccs.

Izgalom, hangorkán. Kapu előtti kavarodás. Valaki lerúg valakit. Egy gyöngyösi játékos szájon vág egy helybeli csapattagot. A bíró közbelép. Őt is szájon vágják. Berohannak a helybeli szurkolók. Be a gyöngyösiek. Egyikük kezében boros demizson Ezzel csapja fejbe a bírót. A demizsonban vörösbor van. „Vér”-t üvölt a tömeg, és egymásnak esnek. Adok-kapok, kapok-adok. Hullámzik a tömeg ide-oda.

Kovács vasvillát ragad, és egy kazal körül kerget valakit. Már percek óta kergetőznek, mikor a helybeli megszólal:- Kovács elvtárs, ne bántson engem!

Kovács megdöbben.- Honnan ismer maga engem?- Maga a gyöngyösi járási párttitkár, igaz?- Igaz.- Nahát, én meg a helybeli párttitkár vagyok.

Új Hevesi Napló

53