Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 7-12. szám (2000)
2000 / 8. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Domokos Sándor: A kvantumteológia világszemlélet alapjai
Mindezek előrebocsátásával immár tisztán láthatjuk, hogy az ember kutató szelleme, mely a tudás-határunk kibővítését célozza, nem áll ellentétben a belénk oltott „isteni szikráival, mely embervoltunk minőségi lényege. A meg nem szűnő teremtés folyamatában ezzel a képességgel ismerjük fel a Molnár Tamás értekezésében kihangsúlyozott Rendet, amit az ember nem teremt, csak felismer. De mivel a Rend érzékelése és felismerése nem emberi érdem, ezért a tudásunkat mindig csak a teremtmény alázatosságával szabad értékelnünk. Befejezésül visszatérek ismét azon metaforához, mely rávilágít emberi tudásunk lényegére. Tudásunk egy sziget a nem-tudás óceánjában. A sziget véges, az óceán végtelen. Az emberi tudás egyre jobban tágítja a sziget partvonalát, és így egyre nagyobb felületen érintkezik a nem-tudás felszínével, anélkül, hogy az óceán mélységéről fogalma lenne. A keresés és felismerés ember-voltunk adottsága. Ez a tudás a kis- és nagy-végtelenek megközelítésében egyre jobban kifejezője lesz annak a felfogásnak, hogy a tudás nem a determinizmus, hanem a nem kvantifikálható szabadság bizonyítéka, mely az embert erkölcsi lénnyé emeli föl, kiszabadítva az ösztön kényszerű rabszolgaságából. Ezért nem szabad szem elől téveszteni, hogy a véges a Végtelent nem megérteni, hanem felismerni hivatott. A kvantummechanika hozzásegít annak felismeréséhez, hogy létezik minőségi érték-rendje az anyagon túl, mely a fejlődés során a kötöttségtől a szabadabb formák felé törekszik, és ennek a Rendnek a kifejezője. Az alacsonyabb szintű determinizmus nem tudja ezt a magasabb szintet matematikai formába foglalni. Végső konklúzióként álljon itt Sir James Jeans angol asztrofizikus mondása, mely kísértetiesen hasonlít János evangéliumának kezdő soraihoz: „A modern fizika tudós köreiben is egyre szélesebb, majdnem egyhangú lesz az a felfogás, hogy a tudományok fejlődésvonala egyre jobban a nem-mechanikus valóság felismerése felé halad; az Univerzum egyre jobban egy nagy ’gondolat'-nak (ige, logos), mintsem egy nagy gépezetnek a kifejezője. ” Új Hevesi Napló 35
