Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 6. szám - SZÍNHÁZ, ZENE, TÁNC, FILMMŰVÉSZET - Jámbor Ildikó: Működő színház - albérletben
ZEMß, TAMC jámbor 'Jldikó Működő színház - albérletben CJjftx, ö&ixe/u'y-las évada a& e^/rt $<toclomyi Q^éxu &xZnAá%Aa?i A felújítás évében is teljes műsorprogrammal játszott az egri Gárdonyi Géza Színház. Az évad műsortervét úgy állították össze, hogy a két játszóhelyszín adottságai megfeleljenek a minimális művészi és nézői elvárásoknak. Továbbra is műsoron tartották A vadkacsát (ezúttal a Megyei Művelődési Központban, a stúdiószínpadinál nagyobb térben. Színre állították Pam Gems angol írónő darabját, a Piafat Nádasy Erikával a főszerepben, Szegvári Menyhért rendezésében az Ifjúsági Ház átriumában. Nádasy Erika képes felidézni a végleteket (melyek az utánozhatatlan francia sanzonénekesnőt, Piafot jellemezték), és menekül, énekel is. Az egri Ifjúsági Ház belső terének hátrányait remekül változtatta erénnyé a tudatos és szellemes rendezői elgondolás. Ugyanezen a helyszínen rendezte meg Dér András Reginald Rose Tizenkét dühös emberét. Az előadás különlegessége, hogy rendhagyó színházi térben nyújtott egyenrangúan magas nívójú teljesítményt a társulat tizenkét férfi színésze: Suta Árpád, Nagy András, Blaskó Balázs, Tunyogi Péter, Lamanda László, Balogh András, Kelemen Csaba, Réti Árpád, Várhelyi Dénes, Vókó János, Pálfy Zoltán és Tűzkő Sándor, valamint (a tizenharmadik) Podlovics Lajos. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig c. regényének adaptációját Merő Béla készítette el és rendezte. A dramaturg-rendező hihetetlen feladatra vállalkozott: elsősorban a Móricz-regény atmoszféráját igyekezett átmenteni és közelebb hozni a huszadik század emberéhez. Nem elégedett meg a történet vázával, többet akart: a kis Nyilas Misi (Fekete Márton — Lisztóczky Péter) történetében a meggyötört felnőtt lelkének mélységeit, hányattatásait igyekezett a néző számára átérezhetővé tenni. Ezért a szerepkettőzés! (Nyilas gyermekként és felnőttként is megjelent a darabban). A korábbi adaptációktól eltérően Nyilas Misi szülei is megjelentek a színen (Fekete Györgyi - Balogh András). Az előadás illúziókeltően ábrázolta a Doroghy-család és Török-család jeleneteiben a társadalmi helyzetéből lecsúszott, de mindenáron visszakapaszkodni akaró dzsentri, kispolgár típusát. Amellett, hogy kínálkoztak a társadalmi-szociológiai párhuzamok is az alkotó rendező számára, a klasszikus Móricz-mű nyújtotta élménnyel sem maradt adós a produkció. Igen sok gyermekszereplőt foglalkoztatott a rendező, de a sikeres (felnőtt) szereposztásnak köszönhetően, az évad egyik jelentős teljesítményét láthatta a számtalan gyermek és szép számú felnőtt néző. Emlékezetes Réti Árpád alakítása Valkay tanár úr szerepében. Adottság, szükség és lehetőség sikeres találkozásából született az egri színház különleges zenés bemutatója az évadban a Cherbourgi esernyők. Hat remek énekes a társulatban, és az Ínyenc közönség érdeklődése hozta létre a sikert. Nem kis része volt ebben Moravetz Levente rendezőnek, aki Michel Legrand filmzenéjéhez igazította a színpadi történéseket. Az egri IH nagytermében egy hajlított fémvázas szerkezettel osztott térben adták elő a szereplők a lírai - megható szerelmi történetet, hallatlanul pontos intonációval, hihetetlenül egymásra figyelve. Az előadás igényes zenei alapjai (Bolha Lajos és a rádiózenekar munkája), a tökéletes zenei összhang (Marik Erzsébet korrepetitor erőfeszítései nyomán), és Szilágyi Olga, Vadász Zsolt, Almássy Erzsébet, Kincses Károly, Zám Andrea, Ivády Erika teljesítménye eredményeként a fekete-fehér színben eljátszott 74 X. évfolyam 6. szám - 2000 június
