Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 2. szám - VERS, PRÓZA - Apor Elemér: Zalár József
kérve ki azok értékére nézve. Hiezel József volt a költő neve. Sándorom valódi értéket fedezvén fel az ifjú műveiben, bátorítá, bíztatá őt, lépne az irodalmi pályára. ” (Ebből a rövid részletből kiderül tehát, hogy Vachottné Hiezelnek irja Zalár nevét. Abban igaza van, hogy ha németes hangsúllyal ejtjük ezt az alakot, a köznyelvi kiejtésben Hizlnek, Hizlinek hangzik, s lehet, hogy valamikor így is írták. Az is lehet, hogy erről tudott valamit Zalár s ő említette Vachottnénak.( A továbbiakban igy folytatódik a visszaemlékezés: „Ismeretségünk első következménye az lön, hogy Hiezel József nem lévén még fölszentelve, kilépett a papságból, iszonyt érezvén e pálya iránt, második következménye pedig, hogy németes hangzású nevét megváltoztatni, magyarosítani kívánta s engem kért föl, válasszak számára nevet, melyet mint költő és ember a jövőben használni fogna. - Rajongó vonzalmát férjemről rám is átruházta s én elfogódván vezetékneve választására a keresztanyaságot, Zalár névvel ruháztam fel őt. Debrecenbe, mint Zalár József követett már bennünket, amidőn Vilma nővéremmel jegyet váltónak. Ez új viszony keletkezésétől fogva az egész forradalom ideje alatt közöttünk maradt a francia véralkatú jeles fiatal költő, mindaddig, míg férjem befolyása folytán hadi történésznek nevezték ki s hivatalát el kellett foglalnia. De amikor csak teheté, megmegjelent Debrecenben, hogy viszontláthassa ifjú menyasszonyát, s férjem iránti ragaszkodása nőttön nőtt, valamint ábrándos vonzalma is fokozódók irántam, mialatt első szerelme tárgyával, Vilmával, boldog jövendő felől ábrándoztak. Ez időben Petőfiné szoros barátságot tartott nővéremmel, mi is nővéremre nézve nem a legjobb hatást kelté. Mint Petőfiné tévé gazdag barna hajával, Vilma is rövidre vágta köröskörül dús szőke haját. Petőfiné a házasságot ifjú korában csaknem megveté és gúnyoló, pedig Vilma házias nevelésben részesült. Frigyük alapja érdek nélküli szerelem lévén, jövendő boldogságuk tartósságát kétségbe nem vonhatnánk. De Petőfiné ilyeneket mondott: Ha majd férjed lesz Zalár, ajánlom, kedvesem, hogy azonnal elszakítsd magad minden függő állapottól, légy önálló asszony, Id önsorsával maga rendelkezik. Hiszen lehetetlen az, hogy eddig is ne éreztél volna szabadulási vágyat oly kötelékektől, melyek valóságos bilincsek s leigázzák még érzelmeinket is. A jegyesek közt előfordult az a fontos kérdés, mint építsék a jövendőt, hol vonuljanak meg a jövedelmi állapotban, oly viszonyok közt, hol a tisztességes hazafi semmiféle állást nem kérhet, sem nem fogadhat el. Zalár kijelenté, hogy addig, míg valami irodalmi foglalkozásra tér nyílik, egy öreg plébános nagybátyjához szándékozik fiatal nejével vonulni, hol gond nélkül, bár szerényen megélhetnek. Tehát én egy vén plébános szeszélyeihez alkalmazkodjam? - fakadt ki Vilma: ” Vachott Sándorné visszaemlékezései tökéletes képet nyújtanak korról, helyzetről, egyéniségekről. A tárgyi tudnivaló még annyi, hogy Csapó Vilma visszaküldte a jegygyűrűt Zalámak, ő maga pedig eltűnt, kivált a családi kötelékből, ismeretlen helyre távozott egy szomszéd birtokosnő társaságában, aki szintén rejtegetett egy bujdosó szabadságharcost s maga is bujdosásra adta fejét. Csapó Vilmát csak két esztendő múltán látták viszont. Zalár a történtekről soha nem ejtett szót, életének ezt a válságát úgyszólván befalazta, sem a szerelem, sem a fájdalom forrósága nem szólalt meg verseiben. Megemlékezésül illik legalább érinteni életének főbb eseményeit. A szabadságharc kezdetén leveti a reverendát s beáll honvédnek. A szerb hadjáratban megbetegszik, haza kell térnie. Mikor felgyógyul, Vachott Sándor bemutatja Jósika Miklósnak, aki a honvédelmi bizottmány tagja, s ő Damjanich mellé osztja be tábori történetírónak. Damjanich mellett marad a győzelmes tavaszi hadjárat alatt és sok lelkes versben örökiti meg vezére hősiességét. A világosi fegyverletétel után együtt bujdosik Vörösmarty Mihállyal, Bajza Józseffel és Vachott Sándorral, együtt mennek egész Nagykárolyig. Ott szétválnak és Zalár hazatér Gyöngyösre. Nevelősködik először Gömörben, majd Gyöngyöshalászon az Almássyaknál. 14 X. évfolyam 2. szám - 2000 február
