Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 1. szám - KÉPZŐMŰVÉSZET - Losonci Miklós: Székely Bertalan üzenete
Losonci Miklós J§zékeí]j portalan üzemit E nagy művész emlékkiállítása a Magyar Nemzeti Galériában várja vendégeit 2000. január 30-ig. Alkotásai nagy tanulsággal szolgálnak, megfontolandó üzeneteket tartalmaznak. Elsősorban azt, hogy maradandó értéket nemcsak a múltban, hanem a mindenkori jövőben is csak a legnagyobb odaadással, a lelki-szellemi-manuális műgond és elmélyülés, tudás és lelkiismeretesség jegyében lehet létrehozni. Újszerű szóhasználattal, aki ennél alább adja, „esélye” se lehet, hogy időtlenné növekedő minőséget teremtsen. Székely Bertalan művészete ezt üzeni, azt, hogy napjainkban, amikor nemhogy nem divat, hanem szinte gyanús a rajzi érték, a festő mégis és kizárólag erre törekedjék. Azt, hogy milyen álmokkal, milyen stílusban, az mellékes, de a rajzi alap, a szerkesztés biztonsága, a gondolkodás elmélyültsége: Nélkülözhetetlen. Mindezt Székely Bertalan mestermüvekkel hitelesíti, hiszen „Önarcképe”, az „Egri nők" c. alkotása és a „II. Lajos holttestét megtalálják" jelenete felejthetetlen, állandó festői minőség, olyan rajzi érték, mely egyben nemzeti önismeretünket fokozza, megújuló hazafi Ságunkat tettekké kovácsolja, képei olyan serkenő energiák, melyek éltetik holnapunkat. Hogyan születik a mestermű? Izgató kérdés, alig tudjuk a választ. Székely Bertalan felel. Az „Egri nők" végső megoldását számtalan vázlattal kereste, kutatta, így és ezért találta meg a mestermü magaslatán. A módszer ma is alkalmazható, sok festő nem így gondolkodik. Máskülönben az is lehetséges, hogy lelkiismeretfurdalása is segítette a kivitelezésben, hiszen lelki gondot jelenthetett neki joggal a Ferenc József megkoronázása c. kép, mely a Kossuth-magatartás megnyugtatása volt, sokmillió magyar szívében élt, s Arany János is „A walesi bárdok"-ban nem adott semmi engedményt. Székely Bertalan megtette. Igaz, ez már más idő volt, s az is tény, hogy az ő „Erzsébet királyné" portréja velázquezi érték. Úgy tűnik, a nemzet szeretete, melyet irányában is viseltetett, hitelesíti Székely arcmását a fogalom erkölcsi értelmében. Visszatérve az „Egri nők"-te, ez pályájának egyik zenitje, hiszen bízvást mondhatjuk, maga Eger, az 1552-es helytállás történelmünknek is egyik, ma is leikeinkre ható példája és mértéke. Tinódi Lantos Sebestyén krónikáját Vörösmarty Mihály 1827-ben írt „Eger" hőskölteménye követte, melyet így kezdett: „Megnehezült az idők viharos járása fölötted Oh haza!” Megnehezült? Igen, mindig, de a nép, a nemzet helytállásával lett úrrá a bajokon. 1552-ben és utána is. Egerben, Temesváron, Pesten, az ország minden pontján, történelmünk összes időegységében. Székely Bertalan ezt festette meg az „Egri Nők”-ben. Székely Jenny arcképe Új Hevesi Napló 73
