Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 6. szám - KÖNYVSZEMLE - Pataky Zoltán: Amit Eger váráról tudni illik
Patafy Zoltán íw?y/ fadnt i//í/c Szemelvények Sugár István könyvéből „Az egri vár és viadala” c. könyv megtalálható az ország minden jelentős könyvtárának polcán, természetesen az egri könyvtárak polcán is. Érdemes lenne azonban megnézni, hogy hány egri lakos olvasta el ezt a könyvet. Úgy illene ugyanis, hogy legalább az egri iskolákban kötelező olvasmány legyen. Merem remélni, hogy az „Egri csillagok”-at mindnyájan olvastuk, és a legszebb gyermekkori élményeink közé tartozik, de ez a mű más műfaj, dokumentumirodalom. Tudjuk-e mi, egriek, hogy II. Rákóczi Ferenc innen irányította a szabadságharcot, és itt fogadta a külföldi követeket? Nekünk, egrieknek ismernünk kell Eger várának történetét! Ha mégsem ismernénk, itt az ideje, hogy pótoljuk hiányunkat. A vár építését IV. Béla engedélyezte, és az 1442-ben a városra törő huszita sereg ellen már teljes védelmet nyújtott. A ma is álló püspöki palota árkádsora - amely Dobó, Mekcsei, Bornemissza, Pető, Figedy, Zoltay lépteitől kongott - 1475-ben épült. Ez volt II. Rákóczi Ferenc székhelye. A belső és külső várat elválasztó árokban épült meg az Eger - Putnok vasútvonal. A külső várból ma már csak a vasút jobb oldalán látható domb maradt, amely átépítés után a Zárkándi-bástya nevet kapta. A két várrészt összekötő híd bejárata a „Setét kapu” ma is jól látható. A Servita utca és Vécsei utca sarkára néző Földbástya és Tömlöcbástya romja ma is látható. A vár főbejárata utáni séta jobb oldalán a lőrésekkel ellátott, ostrom után újjáépült, Gergely deák bástya, majd a belső vár bejáratát képező, ostrom felvonóval ellátott Kapubástya következik. A 60-as években ledőlt, majd újjáépült nyugati fal mentén álló Dobó bástya, a Dobó térről jól látható. A főbejárat előtt épült Kapuvédő bástyát már a törökök építették. Az 1552-es ostrom idején a védők létszáma 1800 fő volt. A várat lövő 7 ágyú üteg a minaret, Servita tér, Király széke (a mai Darvas utca végén, I. Ferdinánd innen nézte a várat), Almagyar-domb Gárdonyi-ház feletti része, Almagyar-domb legmagasabb pontja, Almagyar utca eleje, a vár alatti híd körüli terület helyén volt elhelyezve. A várbeliek a Szentély bástya mögött kialakított töltésről, ágyúdombokról lőtték a törököt. A templom tornyában is volt egy sugárágyú, amivel a királyszéki üteget lőtték. A török előbb 14 napig ágyúzta a várat, az első gyalogsági roham szeptember 28- án kezdődött. Október 4-én felrobbant a templom sekrestyéjében tárolt lőporkészlet, amit azonban pótolni tudtak. Az október 12-13-án lezajlott végső ostromban 25-30 ezer török vett részt. A sikertelen ostrom után a török had október 18-án takarodott el a vár alól. Érthetetlen, hogy miért nem vetítik újra az erről készült remek filmet. Az ostrom után a parancsnokságot a kitűnő tüzéri érdemeket szerzett Bornemissza Gergely vette át. Megindult a nagyarányú átépítés, Gárdonyi Géza sírja már a kibővített területen található. Az 1596-os ostrom idején a török már 220 ezer főből álló sereggel támadott. A Nyári Pál parancsnoksága alatt álló várat mintegy 3000 fő védte. A nagyrészt külföldi zsoldosokból álló seregben már nyoma sem volt a korábbi harci szellemnek. A külső vár 82 X. évfolyam 6. szám - 2000 június
