Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)

2000 / 6. szám - ÉPÍTÉSZET - Losonci Miklós: Portré Makovecz Imréről

A Makovecz-épület élőlény, az emberi és növényi mozgás alapján szerkesztődik, maga a létezés testesül benne. így az idő jelévé nemesedik 1971-ben dombóvári kútja, miközben a sárospataki Bodrog áruháznak más az erénye: Sűrített konstruktív tömb.

Szétszórva a hazában sok helyen jelt ad törekvéseiről, de Sárospatak, Visegrád és Paks az a térség, ahol lassan főszereplővé vált új építményeinek merész egységeivel. Egyik főműve a sárospataki kultúra háza, mely 1972-83 között vált véglegessé. A V-alakú építmény tiszteli Lechner Jenő hasonló formátumú tanítóképzőjét, az alapformában igazodik hozzá, hogy minden másban eltérhessen. Újdonság itt nemcsak az, hogy az építményt faszobrokkal bővíti, hanem elsősorban a téralakítás lehetősége, ahogy a programoknak megfelelően tágítja és szűkíti a belső térséget mozdítható falakkal. Az építészeti forma hajlított ritmusa kellemes a szemnek, arra külön ügyel, hogy a már létrehozott szépség rendre új elemekkel bővüljön. Erre összpontosít a sárospataki Árpád vezér gimnáziumban, melynek alaprajza szintén megismételhetetlenül egyedi, miközben művészete nagy családjának egyik tagja.

Visegrádon a táj monumentalitása ihleti. Méltó akar és tud lenni e nagyvonalúsághoz, melyet a Dunakanyar, a Börzsöny és Mátyás király reneszánsz palotája valósít meg. E többrétű esztétikumot Makovecz sűríti-bővíti - nem kompromittálja. Igazodik a természet nagyszerűségéhez a mogyoróhegyi kemping megálmodásában, a visegrádi erdei Művelődési Ház rejtett-domborított ritmusában, mely a dombhullámzást értelmezi. A folyamparthoz közeli tornaterem fabordázatának szerkezeti szépségét emeli ki, s ebben az építészeti magatartásban a párizsi Sainte Chapelle kápolna és Pompidou Center szellemiségét érti meg, hatványozza századunk lelkületének egyszerűsítésével, mely egyszerre alázat és fokozás.

Paks külön eredmény. Itt lobbant föl a vita Makovecz és Major Máté között. Kiderült, hogy a Bauhaus-eszme önmagában külön már nem érvényes a jövőre vonatkozóan, hiszen funkció-elvét fölhasználja ugyan Makovecz és köre, de a jövő építészete többre vágyódik, összetett föladatokat valósít meg, úgy teremti meg az ember magánlakjait és közös otthonát, hogy az szemnek, szívnek, értelemnek egyaránt hiánytalan legyen - hasznos és varázslatos a külső megjelenésben és a belső tartalomban. E szintézis diadal a paksi piac labirintikus játékossága és a félkupolákban dús paksi katolikus templom, ahol a torony lendülete szinte égi láng - a szerző 1987-ben így ad irányt a holnapnak. E függőleges offenzívában komoly szerep jut a színnek, a zöld-sárga-kék tónusoknak, mintegy érvényesítve Vásárhelyi Győző „színes városának” boldogító lehetőségét.

Makovecz Imre teret enged mások alkotó gondolatainak is, így hívja meg építményei szobor- és bútor-szövetségeseinek Mezei Gábor, Samu Géza, sok fiatal tervező, a költő Nagy László új értékeit. E bővülő-változó team a játékos közös gondolkodás megbeszélésein válik megfellebezhetetlen végeredménnyé. Makovecz az építészetet még önmagánál is jobban tiszteli, szereti, ezért sürget annyi teremtő energiát annak győzelméhez. Minden föladatot a legnagyobbnak tart. Ezért tökéletes a maga nemében az 1973-as pilismaróti Hoffmann kunyhó, saját hétvégi háza a budai Csipke utcában. Milyen lelkesítő - itt a gomba szabályos gömbalakzata inspirálja -, itt ez, minden más szintúgy. így a farkasréti ravatalozó ölelő faboltozata nyugtat heveny kínok között is, mintha suttogná az építészet átható hangtalansága, minden reménytelenség közben is a szentenciát: Értelmes a létezés. Nem süllyedés, hanem emelkedés. Együttérzéssel teli az építészet ez alkalommal, a magányos szenvedő személytelen társat lel a sugaras forma ismétlődéseiben, az alakzat megszólító akkordjában.

Makovecz Imre mindent számba vesz, minden új épületének valami titokzatos- egyszerű indíték az alapsejtje - nyeregkápa, teniszlabda, falevél, kőkori balta, varrottas, így

68 X. évfolyam 6. szám - 2000 június