Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 6. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cs. Varga István: A hazaszeretet bencés példaképe
kebelét gyáva királyok alatt. / Tágult a’ fegyelem, gúny lett a harci fenyíték, / Vélte magát úrnak följogosítva ki-ki, / Isteni ostorkint ült úr jobbágya nyakára, / S pórnak kicsikart vére kiálta bosszút. / S megnehezült a világbírónak ítélete, s lön a / Nemzeti nagy bűnnek nagy torolója Mohács.” Riadó — ítélőszék előtt Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a Nagy Szótár munkálataiba temetkezve találta. Művei bizonyítják, hogy a reformkorban egy katolikus papköltő is merte vállalni a haza és haladás igéit, a társadalmi változásokat. Már 1848 tavaszán-nyarán lelkesítőn szólt a néphez Új világi szózataban, az egyenlőség, szabadság és testvériség jelszavát hirdette. A szeptemberi fordulatkor, az udvar árulásakor írta a fegyveres önvédelemre buzdító költeményét: a Riadót. Petőfi harci dalai mellett az egész szabadságharc leghatásosabb csatadala lett Czuczor forradalmi költeménye. A tüzes hangú szózat külön röplapon is megjelent, nagy hatású forradalmi indulóvá vált. A győztes bécsi udvar ezt nem bocsátotta meg Czuczomak. 1849. január 18-án elfogatta a költőt. Görgey csapatai kiszabadították, de az osztrák hatalom 1850-ben újra elfogatta. Vasban eltöltendő hat esztendei várfogságra akarta ítéltetni. Helytállásának fényes példája az a vers, amelyet egy fehérre gyalult szék hátára írt: ítélőszék előtt. A belső szabadság és függetlenség maradandó forradalmi vallomása: „Hogy hazámat ne szeressem, / A bitorlót meg ne vessem: / Hatalom nem teheti! // Hogy hazámat megtagadjam, / Megvetés jelét adjam: / Azt se követelheti! // Főbe lőhet, nyakaztathat, / Bitójára felakaszthat, / O erősebb, tegye meg! // De az érzelem honában, / Keblem titkos templomában: /Én urat nem ismerek!" A kufsteini rabságból 1851. május 22-én, 844 kínos nap után szabadult. Fogságában s az elnyomatás éveiben felbúvárolta, óriási szorgalommal egybehordta a magyar nemzet szókincsét. Fáradhatatlanul dolgozott, 1861 közepéig elkészült óriásműve. A hat kötet megjelenését azonban nem érhette meg, 1866-ban elragadta a kolera. A Nagy Szótár mindmáig nyelvünk alapvető forrása. „ ... dicső emlékezetét nemzete is szívébe zárja " Lelke derűjét, vidámságát élete végéig megőrizte. A halála előtti napon egy ferencrendi atyánál meggyónt, misézett, délben még a piaristák víg társaságában vendégeskedett. 1866. szeptember 9-én már meghalt. Szeptember 10-én temették, szemfedőjét babérkoszorúval díszítették. Bencés, ferences és piarista szerzetestársai, az akadémikus barátai, köztük Arany János és a Nemzeti Színház képviselői vették körül koporsóját. A Kerepesi temetőben sirja fölé a bencés rend művészi emléket emeltetett. Szülőföldjének népe márványtáblával jelölte meg szülőházát. Érsekújvár népünneppé tette az emléktábla-avatást. A Nagy Szótár elkészültének emlékére aranyérmet verettek. Egykori pesti lakását domborművel jelölték meg, utcát neveztek el róla. Élete és műve a magyar kultúra, az irodalom és nyelvtudomány, vagyis a magyar valóság része. Czuczor Garay Jánossal együtt hidat képez Kisfaludy Károly és Petőfi között. Vörösmarty fényes tehetséggel betetőzi a Kazinczy - Berzsenyi - Kölcsey irányt, Czuczor pedig fő kezdeményezője annak az új irányzatnak, amely Tompa, Petőfi és Arany költészetében teljes diadalt arat. A népies költészetben Vörösmarty társa. Ódáiban a magyar hazafiság, dalaiban a természetes népi gondolkodás kapott művészi formát. Czuczor Gergely építője volt annak a virtuális Magyar Templomnak, amelyet sokszor leromboltak, felgyújtottak, meggyaláztak, mégis mindig újraépült. Dignum et iustum est, hogy emlékezzünk rá, szellemi örökségét megismerjük, megértsük és tudatosítsuk. Új Hevesi Napló 39
