Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)

2000 / 6. szám - VERS, PRÓZA - Losonczi Miklós: Öreg Samu

Losonci Miklós

áfa

Öreg Samu,

Te voltál az édesapám.

Dermesztő tél lett, elmúlt a nyár.

Vörös volt

apám karja

a marha vértől,

csöndes maradt

mégis,

és szomorú

a szelídségtől.

Karja pikkerrel, bárddal sújtott, előtte

minden kis bocit simogatott.

Oldalán kés, véres bőrkötény, nekem mégis, fájó ellentmondás,

Ő maradt a remény.

Sose önmagáért, másokért vétkezett, hús Totyogjon a levesben, ingyen töpörtyű a purdé kezében.

Sose szidott, csak hosszan nézett, kosárral hozta a friss cseresznyéket.

Érlelte bennem a szép jövőt, mit kapott érte cserébe?

Rátették a szemfödőt.

Öreg Samu volt az apám, vár csöndben az enyészet?- Az öröklét kapuján?

awiti

36

X. évfolyam 6. szám - 2000 június