Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 1. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: „Idegenforgalmunk erőssége a Mátra Szálló” II.
Misóczki Lajos e a Tfe™ SJL (2.) Az 1950-es évek végén a nagyszálló a még 1949-ben betelepült Borforgalmi NV-t és jogutódának központját végleg kiszorította. 1957. szeptember 1-jén a városi tanács közvetítésével csatlakozott az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Étterem vállalathoz (OISZÉV). 1958. január 16-án Varga Ferenc, városi tanács v.b. elnöke tanácskozáson körvonalazta Gyöngyös 1960-ig megvalósítandó gazdasági és művelődési tervét. Ebben a tervben a Mátra Szállónak vezető szerepet szánt a város, sőt a Mátra idegenforgalmának növelésére. A szálló igazgatóját minden fontos, a várost és a környékét érintő tanácskozásra meghívta, hogy közvetlenül is bekapcsolódjon a nagy rendezvények előkészítésébe, lebonyolításába. Legfőképpen a szállodai és vendéglátói igények ellátásba. A szálló vezetősége megfelelt az elvárásoknak. Nemcsak passzív vendégfogadó, hanem tevékeny szervező is lett. Bizonyított: sikeresen helytállt a szállodai vendégek 1958. október 4-5-6-i ostromakor, a Gyöngyösi Szüret napjaiban. A telt ház jó propaganda volt, eredményeként 1959-től sokan visszatértek, és „Törzs szállóvendég” felirattal kis emlékkártyát kaptak, közöttük külföldiek is. (1959. január 1-jétől a valutabeváltást is lehetővé tette a szálló. 1962. szeptember 1-jén megnyílt a szálló felújított presszója, amely I. osztályú minősítéssel a gyöngyösiek kedvelt szórakozóhelyévé vált. A belkereskedelmi miniszter 1965-ben oklevéllel tüntette ki a szállónak ezt a részlegét. 1963. január 1-jén a Restaurant részleg is megnyílt. Közben a szálloda négyféle reklámcédulát, színes ismertetőt, tetszetős külsejű Étlapot és Borlapot, valamint az 1960-as évek elején tomboló szalvétagyüjtéshez HOTEL MÁTRA GYÖNGYÖS nyomattal készített szalvétákkal szervírozott. A szálloda a belkereskedelmi minisztériumból folyósított felújítási összeget az éttermek és a konyha korszerűsítésére, valamint az új cukrászati részleg kialakitására fordította. A felújítás fokozatosan történt. Az 1959/1968 közötti túlzó „modernizálás” sajnos nemcsak használt a szállónak. Az éttermeit és épületszámyait fokozatosan átépítették. A patinás bútorzatot, berendezést (mahagóni fából, a parkettek 6 féle nemes fából) kiárusították, illetve megsemmisítették. A könyvtár-, társalgó-, biliárd- és dohányzószobát, valamint az arany, az ezüst- és a vadász-szobát az 1963-1968 közötti átépítéskor megszüntették. Helyettük egy társalgószobát rendeztek be televíziós készülékkel, rex-asztallal. A Mátra Szálló hol szállodai, hol éttermi kedvezményeket nyújtott a vendégeinek. 1963. március 1-június 1. Között a „Mátra-tál” vegyes körettel 2 személyre 45.- Ft helyett 38, 50 Ft árral került az asztalra. Az étterem üzletvezetője, Nagy Károly 1964. szeptember 1-től a frissensültek választékát emelte 11, 10-35, 50 Ft közötti árbesorolással. Felújította a szálló az évtizedekkel korábban nagyon kedvelt pedagógus- (1962. február 24.), iparos-, kereskedő-, orvos és jogászbálokat. Az 1963. május 23-i V. Gyöngyösi Dalosünnepnek szervezője, a vendégek étkeztetője és elszállásolója volt. 1965. január 31-én Heves megyében elsőként rendezett zenés lirai műsort a presszóban. A rivalizálást a mátrai szállókkal nemcsak kiküszöbölte, hanem az ottaniakat az innen kiszorult vendégeinek javasolta teltház idején. 1963 januárjától az IBUSZ gyöngyösi kirendeltségével a Mátrai Üdülőhelyi Bizottsággal és a Mátravasúttal az 1, 2, 3, napos mátrai kirándulásokat szervezte. Gyöngyös várossá nyilvánításának 630. évfordulóján, 42 X. évfolyam l.szám - 2000 január
