Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)

2000 / 5. szám - Fiatal tehetségek bemutatkozása - Babiczky Tibor: Zsoltár, Virrasztás

(/oa/)<cx/cij '§^/)<yy1. uram, súlyos cölöpöket feszítettek meg vállaimon s én nem hagytam, hogy sokat szenvedjenek

2. megtörettem, mint a haragos vizek hullámverés idején

3. őszbe csavarodott most minden tudatlanság és vajúdás minden én éjjelem

nincsenek imáim előtted

csak a csendet hordozom

és a fénytelen vermek értelmetlenségét őrzöm

legbeliil

4. reád tekintek, uram, és fáj nekem látni, hogy élsz

5. kilépek a te házadnak kapuján

mert elfáradtam abban, hogy reggel kelnem kell és halnom este

elhagytak az én utaim és a te igéid elfordultak tőlem

6. az emberek nagy tüzeket gyújtottak neked, uram, és nézd, tagjaim csontig üszkösek

temess a völgyek mélyére engem hogy szemfedőm legyen ha hűvösödik. és bújdosnom kell

7. nehéz itt lenn, uram... nehéz itt lenn istennek lenni

'Q)t'/yy^aAx,l<íí

Tóba merítve körüljárom vállad. Ma hideg van bent. Látod, munkáinak bennem a szürke napok már, tolják kérgeimet bomlott völgyébe karodnak.

Torzak a fák kint. Lassú vonásaid áznak a számban, koldus a kéz, én nem vagyok és te se létezel éppen.

Új Hevesi Napló

31