Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 4. szám - KÖZÉLET - Bakacsi Ernő: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről
Az egyik tsz-tag apámnak rozsot kínált megvételre. Kiderült, hogy a szükséges magmennyiségnek felét vetették a talajba, a másik felét pedig eladták. Természetesen a fél vetőmagmennyiséggel elvetett gabona a legjobb időjárás mellett sem képes olyan termést adni, mint az optimális magszükséglettel vetett. Az ilyen „húzásokat” jól látták a gazdák, és természetesen rettegtek még a tsz gondolatától is. Mégis 1959-60-ban - két év alatt - beszervezték az egész országot. Létrejött a szocialista mezőgazdaág! Természetesen nem önként, nem alulról szerveződött. Az erőszak rafinált és változatos formáit alkalmazták. Nem a fizikai erőszak került előtérbe - noha volt ilyen is -, hanem a lelki. Az állandó zaklatás, az egymást érő agitáló csoportok, a beidézések - ahol az agitáló elvtárs az asztalra tette a pisztolyt -, kilátásba helyezése annak, hogy a gyereket - aki katonatiszt - leszerelik, elbocsátják a hivatalból, kirúgják a középiskolából, az egyetemről, stb. mert azt ígérték, hogy maguk közül választhatnak elnököt, nem lesz adó, a földtulajdon megmarad, földjáradékot kap, háztáji lesz, stb. Tehát megalakultak a tsz-ek. Óriási pénzt kellett beinvesztálni, melyet az ipar fizetett. Ezt a pénzt aztán később - főleg a 70-es években - a mezőgazdaság busásan visszafizette, így hatottak a szabályozók, az eltérített árak. A beruházások szükségesek voltak, hiszen a megalakult tsz-eknek az összeterelt állatokon és egyénileg használt földterületükön kívül nem volt semmije. Fel kellett szerelni a gépállomásokat, és elegendő hitellel kellett ellátni a gazdaságokat, hogy beruházásokat (gépvásárlás, építkezések) tudjanak eszközölni, illetve a folyókiadásokat (munkabér, illetve munkaegység-előleg, üzemanyag, bérmunka — elsősorban gépállomási — stb.) fedezni tudják. Azaz kellettek a rövid, közép és hosszúlejáratú hitelek. És volt pénz. Jól felkészültek rá. Elgondolkodtató, hogy az 1956-os forradalom után három évre e lépést meg merte húzni a párt. Pedig az eredményben nem voltak biztosak, mármint a mezőgazdaság teljesítőképességében. Jó pár évvel később egy járási pártbizottsági elvtárs elmondta nekem, hogy a pártot az átszervezés utáni produktuma a mezőgazdaságnak váratlanul érte. Mármint az, hogy a termelésben nem történt visszaesés. A párt - mondta ő — arra számított, hogy visszaesés lesz, mert a Szovjetunióban ez történt. Jól néztünk volna ki! Hogy ez miért nem következett be, erről a későbbiekben még szólok. (Folytatjuk) Új Hevesi Napló 63