Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Kálnoky László családjának genealógiája
Legfőbb vádjuk az volt ellene, hogy néhány zsidó származású értelmiségit, akiket a zsidótörvények értelmében el kellett volna a városházáról bocsátani, továbbra is alkalmazott! Az osztályvezető jóindulatúlag figyelmeztette, hogy adja be önként nyugdíjazás iránti kérelmét, mivel ezzel elkerülheti a megtorlást. Kérelmét be is adta, s ezt követően nyugállományba helyezték. A fentiek ellenére 1945. május 4-én az Egri Államrendőrség Politikai Osztálya háborús büntettek vádjával letartóztatta. Ezt követően a Várban felállított internáló táborába szállították, ahol a szadista őrök a német koncentrációs táborok és a szovjet GULAG-ok őreihez hasonló módszerekkel kegyetlenül megkínozták. Ezt követően az Egri Népbíróság háromévi börtönbüntetésre ítélte, amelyet megfellebbezett. 1946-ban a Népbíróságok Országos Tanácsa megsemmisítette az elsőfokú ítéletet, és szabadlábra helyezték, majd megvont nyugdíját is visszakapta. A bírósági eljárás időszakában védőügyvédje testvére, dr. Kálnoky Viktor volt. A költő édesapjának egészségi állapota az internálás, illetve a meghurcolás időszakában nagymértékben megrendült. Ennek következtében 1949-ben, 67 éves korában elhunyt. Földi maradványait a Grőber-féle temetőben helyezték örök nyugalomra.18 Ezt követően a fent említett Kálnoky Viktor ügyvédről szólok. Ő 1884-ben született. Születési helyét jelenleg nem ismerjük. Szülei bátyjához hasonlóan őt is a ciszterciek egri gimnáziumába íratták be, ahol 1902-ben érettségizett. Gimnáziumi évei alatt az intézet Vitkovics Mihályról elnevezett önképző körének szorgalmas tagja volt. A kör rendezvényein többször fellépett a szavalóversenyeken. Az 1898-99-es tanévben ötödikes diákként a szavalóversenyen negyedik díjat nyert.19 A következő, 1899-1900-as tanévben a kör szavalóversenyén Bán Aladár: Az áhítatok szárnyain című költeményét szavalta el, s teljesítményével a harmadik díjat érdemelte ki.20 Az 1900-1901-es tanévben ismét fellépett szavalóként. Teljesítményét a bírálók első díjjal jutalmazták, mely 10 korona pénzjutalommal is járt.21 Az érettségi vizsga után elvégezte az Egri Érseki Jogakadémiát, majd ügyvédi vizsgát tett. Egerben elismerésre méltó ügyvédi praxist folytatott. Politikával nem foglalkozott. Ennek ellenére 1945 után őt is háborús bűnösként ítélte el az Egri Népbíróság. A meghurcolás következtében az ő egészségi állapota is megrendült. Viszonylag fiatalon, 1950-ben hunyt el.22 Miután a költő édesapjának származását áttekintettem, ezt követően édesanyja, Kállay Malvin családjáról szólok. Míg édesapja családjának múltját mintegy háromszáz évig visszamenően tudjuk követni, addig anyja származása a honfoglalás koráig vezethető vissza. A nagykállói Kállay család ősrégi Szabolcs megyei család, egyike azoknak, melyek oklevelekkel igazolhatták a Balog-Semlyén (Bolok-Siminári) nemzetségből való származásukat. A család első ismert ősét Uhuinak nevezték, aki a XIII. század elején élt. Ő részt vett a Galícia elleni hadjáratban, s ezért II. András királytól elnyerte a Nunkupul és Tuth Szabolcs megyei pusztákat. Fiai Egyed, I. Gergely és I. Mihály voltak. Egyed ága a XVI. században, I. Gergelyé pedig még a XIV. században kihalt, és így a későbbi nemzedékek mind I. Mihálytól származtak. I. Mihály 1262-ben István erdélyi fejedelemtől, a későbbi V. István királytól a sárospataki vár egyik befejezetlen tornyát kapta, fiai I. István és Pál ugocsai főispánok pedig 1290-ben IV. László királytól a leleszi kondvend felett kegyúri jogot nyertek. Mivel a család története igen gazdag, másrészt mivel a famíliát csak 1464-től kezdve fűzte némi kötelék Heves vármegyéhez, ezért a család múltjának részletes éttekintésétől most eltekintek. Még annyit, hogy 1464-ben kapta meg Mátyás királytól I. Pál és VII. János Mezőtúr és Varsány fele részét, hol utódait az újabb időkig, vagyis a XX. század elejéig birtokosok voltak. Új Hevesi Napló 51
