Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 4. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Szecskó Károly: Kálnoky László családjának genealógiája
Szecskó Károly cJ^oá/noJc-if JQdáx-/á Á:ö//a, mií^ovd/tÓ- cia/dc^dam/c gmma/dcfrd^ct, Alföldy Jenő úttörő jelentőségű: Kálnoky László című, 1977-ben kiadott monográfiájának első fejezetében mindössze a költő édesapjáról és édesanyja testvéréről, Kál lay Miklós íróról közölt néhány adatot.1 Csűrös Miklós 1988-ban megjelent, Pokoljárás és Bohóctréfa - tanulmány Kálnoky Lászlóról című könyvében már lényegesen több olvasható a költő családjáról, de az ő adatai is kiegészítésre szorulnak. Ezért határoztam el, hogy a témát tüzetes levéltári kutatások alapján részletesen körüljárva, majd eredményeimet közzéteszem.2 Mielőtt ezt megtenném, vizsgálódásaim elvi indoklását adom. Vajon miért szükséges egy alkotó, jelen esetben Kálnoky László származásának vizsgálata? A válasz egyszerű: azért, hogy jobban megismerhessük a művészetét motiváló hátteret, az öröklött tényezőket, amelyek meghatározóak lehettek, vagy voltak munkásságában. Mondanivalóm világosabbá tétele érdekében egy példát hozok fel. Közismert a hallgatóság előtt, hogy Kálnoky László egyik legnagyobb műfordítónk volt századunkban. Nyugodtan állíthatjuk ilyen irányú munkásságát Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, stb. mellé. Kálnoky műfordítói teljesítményének alapos nyelvismerete és tudása volt az alapja. Később majd szólok róla, hogy eme tudását a családban alapozta meg. Ott volt előtte édesapja példája, aki a helybeli ciszterci gimnáziumban alaposan megtanult németül és franciául. A kontraszt kedvéért egy lángelme, Veres Péter példáját hozom fel. Ő, mint közismert, a múlt század végén egy Balmazújváros határában lévő eldugott tanyán született, mondhatjuk primitív, lélekölő körülmények között, ahol csak a négy elemi elvégzéséig jutott el, majd következett a kemény fizikai munka, küzdelem a megélhetésért 1944-ig. Hiába volt tehát lángész, a magyaron kívül egyetlen nyelvet sem sajátított el. Ha értelmiségi családban született volna, akkor játszi könnyedséggel nyelvek sorát sajátíthatta volna el. Mivel erre nem volt módja, nem lehetett például műfordító. Végül bevezetésként még annyit, hogy kutatásaimhoz az ötletet a neves humángenetikustól, Czeizel Endrétől vettem, aki már több író, költő, művész családjának genealógiáját készítette el. Káinoky László családja származási vizsgálatát apai és anyai ágon egyaránt megkísérlem. Apai ágon német-morvaországi eredetű, bevándorló kereskedő család leszármazottja. A família eredeti neve Schlattauer volt. Bevándorolt tagjai a családnak a múlt század első felében asszimilálódtak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején dunai uszályhajóval bíró jómódú gabonakereskedők voltak. A forradalom és szabadságharc időszakában vagyonukat Kossuth-bankókba fektették, amelyeket azonban Világos után az osztrákok kivontak a forgalomból, illetve megsemmisítettek. így a család elszegényedett. A költő dédapja, Schlattauer István 1836-ban született és Kálnokyra magyarosította a nevét. Később a család a bagaméri és kálnoki előnevet vette fel. Jelenleg ismeretlen a dédapa szülőhelye. Annyi bizonyos, hogy nem Egerben született, mivel neve nem található a megkereszteltek 1836-os anyakönyvében. Miután elvégezte a korabeli négyosztályos elemi iskolát, gimnáziumban tanult. Ezt követően gazdasági akadémiát végzett. Neve először 1868-ban tűnik fel az egri káptalan „fent írt évi” számvevői „előiratában”. Ebből kitűnik, hogy Kálnoky István ekkor a főkáptalan bogácsi kasznárságban volt imok, Póka István tiszttartó mellett, évi fizetésként 150 forint készpénzt kapott.3 Azt, hogy Bogács előtt esetleg hol dolgozott, még nem sikerült feltárnom. Sőt azt sem tudjuk, hogy itt meddig szolgált. Azt viszont levéltári forrás bizonyítja, hogy 1871-ben Új Hevesi Napló 49
