Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 4. szám - VERS, PRÓZA - T. Ágoston László: Leánykérés
- Rendben van - húzta be a nyakát P. megértem, hogy nem a megnevezés a fontos számotokra, hanem az összetartozás. Azt is megértem, hogy nem akarod a mi példánkat követni. Ez így van rendjén, én is így gondoltam hajdan... Végtére is, ha két ember szereti egymást...- Jól megvagyunk - mondta a fiú öklére támasztva az állát, és kissé kihívóan nézett P. szemébe, mintha az ellenérveket várná.- Ne csináld már, Deni! — mosolygott el a lány. - Ő az apám. Igaz, afféle őskori kövület, de teljesen ártalmatlan. - Aztán P.-hez fordulva hozzátette. - Mindenkire féltékeny ez a majom, pedig mióta nálam lakik, meg se csaltam. Időm se lett volna rá, mindig a sarkamban van. Ez is micsoda hülye szó: megcsalni valakit... Ha többlet energiám van, miért kellene elfojtanom? Már ha lenne, de egyelőre nincs. Ez legszívesebben az ágyban élne...- Na ja, Kiscsirkém! Engem nem olyan könnyű átverni, mint ahogy elképzeled - húzta el a száját a fiú. - Látom, amit látok. Az anyádtól nem tanultál mást, ő olyan, amilyen. Remélem, nem lesz sok dolgunk egymással.- No de... - próbált ellenkezni P., bár a lelke mélyén egyetértett leendő vejével.- Elnézést, tudom, hogy nem illik megsérteni a hölgyet, de ezt mi már megbeszéltük Kiscsirkével. Maga meg világéletében olyan elnéző volt mindenkivel. Tudom, nem ez a legmegfelelőbb szó, de most nem jut eszembe jobb. Szóval nem sok vizet zavar.- Hmm... Szóval összeházasodtok?... - nyelte le feltoluló indulatát P., és megpróbálta másra terelni a szót.- Ha ragaszkodsz ehhez az ósdi kifejezéshez, igen, azt tesszük. Tudod, Deni szülei nagyon konzervatívak, majdnem annyira, mint te, és szégyellik, hogy csak így együtt élünk. Szerintük a házasság szentség. Papír nélkül nem illik...- Értem - vágta rá az apja, nehogy még kimondja azt a szót. - Nem vagyok annyira prűd, mint gondolnátok. Csak...- Én így is meglettem volna vele - mondta a fiú. - No, de legyen meg a Mutter akarata. Mert tudja, nálunk a Mutter a főnök, az öreg csak asszisztál hozzá. Aztán ő mondja, merthogy ő a családi szóvivő. Nem mondom, néha ő is föllázad, de tudja, mi van, az ágyban mindig lehiggad. Mert mi kell egy férfinak? Az hát. A nő övön alul. Eléggé kifinomultan mondtam? Ha az megvan, minden oké. Ha nem, gallyra megy az egész. Magát is azzal verte át a Rita anyja, nem? Tudok én mindent, de hát ez a maguk dolga. - Megrándította a vállát és elnéző mosollyal fordult Rita felé. - Én azért csak megfőj tanálak...- Sok igazság van abban, amit mondasz, fiam, de azért a házasság mégis csak több az ágybabújásnál! Megkívánni valakit, vagy nap-mint nap együtt élni vele, az két különböző dolog. Minden embernek vannak gyönge pontjai, sőt olyan tulajdonságai is, amelyeket nehezen viselünk.- Ezt tudom, de hát az én Kiscsirkémet senki se nevelte eddig, miért ne lenne hisztis? Majd én kinevelem belőle. Vagy szép szóval, vagy néhány fülessel.- Hehe... nevetett föl a lány. - Majd ha hagyom magam. Meg is öllek, ha legközelebb hozzám mersz nyúlni! Különben te meg undok féltékeny vagy, és rögtön verekszel, ha szóbaállok valakivel. Olyan nagy baj az, ha másnak is tetszem?- Látja, már megint kezdi! — fortyant föl a fiú. - Hát persze, hogy leakaszt neki az ember egy fülest, ha...- Ki is kaparom a szemedet, ha hozzám mersz érni!- Gyerekek! - emelte föl a hangját P. - Ezt azért nem ártana tisztázni esküvő előtt. 16 X. évfolyam 4. szám - 2000 április
