Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)
2000 / 3. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Nádasi Alfonz: Kodály lelkisége
Első gondolatomat a compono, componere, composui, compositum latin szóhoz fűzöm. A másodikat a görög szóhoz: o K(mixT|Tr|<;. Ebből van a katéchéta, a hitoktató. A harmadikat szintén görög szóhoz kapcsolom: próféta. 1. Az első gondolat a compono, hittanárához fűződik. Toldy Béla személye maradandó emléket hagyott benne. Kodály számára példája egész életében élő valóságként maradt meg. Ez azt jelenti, hogy kitörölhetetlen nyomot hagyott benne. Miért? Mert olyan mély hittel, fölkészültséggel, minden cifraság nélkül, az ősegyház szellemében, dogmatikus bizonyossággal tanított, hogy hatása alól szinte senki sem vonhatta ki magát. Nemcsak hittant tanított, hanem éneket is, sőt zenekara is volt. Mindez még jobban segítette a hozzákötődést. Kodály szeretett ministrálni. Ez nem romantika volt nála, mely aztán volt-nincs, hanem olyan eszköz, amely révén lelkisége egyre mélyülhetett. Hamar megtanult orgonálni is. A diákmisék orgonása lett. Liturgikus érzékét a hittanórákon kívül még mindezek is finomították. Egyszer hittanórán Toldy Béla latin mondatot idézett, hogy a jól bevésett idézettel még jobban megjegyezzék a növendékek az erények fontosságát. A pedagógiának nagyszerű segédeszköze. Minden tantárgyban kitűnően használható. A mondat a következő volt: Componite mentes ad magnum virtutis opus. Nyersfordításban azt mondhatnánk: Komponáljátok meg lelketeket az erény nagy munkájához. - Vagyis magyarul: Készüljetek lélekben az erény, a lelkierő nagy művéhez! Mint a görögöt és a latint egy kiváló tanár színvonalán ismerő ember, Kodály visszaemlékezve erre és hasonló mondásokra — ilyen értelemben használta a komponista szót. Mindig ragaszkodott ahhoz, hogy az indogermán szavak értelmének széles jelentésbokrából az éppen aktuálisat válasszuk ki, de szívesen elemeztük a többi jelentést is. Különösen azt, ami valami lelki tulajdonságot fejezett ki. Ebben az esetben azt, hogy ha a compono többi jelentését vesszük: összeköt, alkot, költ, mindegyik az ember teljes odaadását követeli. így mondta: „tehát lelkierőt gyakorol”. Aztán több variációban is kifejezte: „Eszerint az erényre készülés az igazság mélyebb megismerése, akár tudományos, akár művészi igazság. ” Egyik alkalommal szent Pálnak a Timóteushoz írt második levelét olvastuk a negyedik fejezet második versétől kezdve: „Hirdesd az evangéliumot. Állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel. Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy jiilüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadták. ” Megnéztük a görög Kvtjdco és a latin prurio, -ire jelentéseit. A fizikai értelmű vakar, csiklandoz jelentésből a buja jelentésig erkölcstelen viselkedés is előfordul. Amikor elolvastuk a görög, majd a latin szöveget, minden állítmány helyett megpróbálta behelyettesíteni a compono igét. Mindig a tanító jelentést hangsúlyozta. Mindig tanult, hogy műveiben, írásaiban, felszólalásaiban, beszédeiben, előadásaiban taníthasson. Szűkszavúan beszélt, önmagáról pedig alig, még a közömbös dolgokról sem beszélt. Vallásos élményeiről is hallgatott. Senki sem tudta, milyen imádságos ember volt. Saját lelkiismeretére vonatkozóan soha semmit sem árult el. Vallásos élményeiről is hallgatott- Jómagam lelkiségére is ő tette a végső pontot. Pedig bencés diák voltam; cserkész lettem, bencés vagyok, voltam, katona, fogoly, büntetőtábori senki, de a vele töltött 30 év mindehhez hozzáadott valamit. Említett zárkózottsága ellenére egy-egy művével kapcsolatban mégis megismertem a lelki hátteret. Új Hevesi Napló 33
