Új Hevesi Napló, 10. évfolyam, 1-6. szám (2000)

2000 / 2. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván: Beszélgetés Mendi Ilmával

annyian. A fordításról Németh László Shakespeare-rel vetélkedő lényegisége jut eszembe: „Szolgálni vagy nem szolgálni, ez itt a kérdés.” S mily igaz volt az ő meghazudtolt és sárbatiport kert-Magyarország álma is! Gyógyító, tanító és próféta volt egy személyben, ahogy minden valóban inspirált művésznek kellene lennie, - ahogy Reményik Sándor is ezért esdekel. Hogy ne egymástól elválasztva s úgy még könnyebben megfélemlítve, lezüllesztve, bolonddá téve élne az ember. Hányán, és azok miképp tudnak például Csokonai próféciás, magyarán látnoki, táltos erejéről, hogy milyen egzakt érezte: „írok a XX. vagy XXI. századnak, annak a kornak, amelyben a magyar vagy igazán magyar lesz, vagy semmi sem.” Apropos, fordítás. Érettségizett ember, aki nem fordított? Hiszen így nyelvet tanítania sem volna szabad! „O, tanárok, pedagógusok, művész-emberré váljatok!” Steiner álma ez. Kedvet ébresztve, biztatva, jó kedélyre, azaz jóindulatra afelé, azon ország felé, melynek nyelvét egy-egy nyelv tanítója oktatja.- Müveiben többször említi Aprily Lajost, akit egyébként keresztapjaként is tisztel. Bizonyára jelentős hatással volt művészetére, hiszen azt írja: „ Verseim világra hozója, / földi létük virágba borítója. "- Áprilyhoz, soha betelni nem tudva, jó néhány versem szól. Keresztségben állni vele - költői értelemben teszem. „Aranypohár” - Hódolat Aprily Lajosnak című estem csupa öröm. Nem is hiszem, hogy művelt magyar az, akinek nincs könyve tőle, és azt nem forgatja. A „keresztapa” kérdést kitágítanám, s így hazatérek Erdélybe. Feltűnően finom, s máig szép keresztanyám (a nyolcvanon túl) jelentőségteljes látomásokkal megáldott asszony. Ma már tudom: sokkal nagyobb súlya van egy-egy keresztszülő „szerepének”, mintsem azt e kor félrevezetett, egoista-ateista embere sejtené. A „Cédrusok közt citadellá”-ban talán többet is sikerül elárulnom erről.- Egyik versében a számok jelentőségéről ír („Mennyi könny fakad a gyász nyomán ’’). Ilyen nagy fontosságot tulajdonít a számok misztikájának?- A számok titka talány. Mindig szerettem a matematikát. Majd, ha az ezredforduló elsöpri ezt a betonszürke, irgalmatlan érát, az emberiség — a megmaradó - nagyrabecsüléssel érteni fogja végre az EGY (a mi Atyánk!) titkát, vagy hogy miért szent a háromságé. Hogy például miért szenvedéssel teliek a 9-én születettek szerelmi aspektusai (a kivételnek tisztelet), és miért bír látnoki képességgel a 4-es jegyében született lélek. ’97-ben kiadtam Arman Sahihi „Operzsa számmisztiká”-ját. Halkan súgom: remekmű, tiszta, egyenes, és zseniálisan árnyalt. A jövő elé néző, bölcs számok tana, melynek mélyén ott rejlik - mint örökké-való tény-tétel - a Sors egyenlet, egyenleg kérdésének titka: a karma törvény, miszerint minden jót és rosszat, a legparányibbat is visszakapunk, hetedíziglen és kikerülhetetlenül. Valamikor szerettem volna, hogy a férjem csillagász legyen (magyar jogi és svéd mérnöki diplomája után). Ő kitartott az ENSZ Telekommunikációs szervezeténél, azt felelve: „Bizonyos fokig ez is magas matematika.” Ha felnézek a csillagokra, amit gyakran teszek, s bátorkodom hangsúlyozni, igen józanul - a Lótusz, a Hattyú, a Göncölszekér, s mind, a többi csodálatos képlet, isteni-szellemi geometria. Bettina von Amim, Goethe barátnője azt mondja: „Ha az ember jobban értené, mit integetnek felé a csillagok, száguldó sebesen fejlődhetne tovább...” Ugye, mennyi becses tudás, ami VÁR ránk odafentről?!- Férje, Hendi Péter szintén író, a Svéd írószövetség tagja. Hogyan fér meg egy családban két művész? Kritikusai is egymásnak?- Míg apósom, Hendlein János élt, hárman voltunk. Az övénél finomabb humort alig ismertem. Elbűvölő ember s életmüvész volt. De Krónosz perli az időt. A fiáról, Hendi Péterről - 30 évi házasság után is vállalom minden róla és érte írt soromat, akkor is, ha mára kritikusként sem hajlandó már kooperálni. Illusztrálhatom néhány rigmusdarabbal?

A lehetetlent akarni? Csak azt érdemes. Megkímélni e mandulaszemeket a keserűségtől. (67)

Ismerni őt, aki oly ritka volt. Hízelgéssel házalnia sosem kellett. (65)

Új Hevesi Napló

47