Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - KÖZÉLET - Murawski Magdolna: A magyar gazdasági csoda
Uíurawski llíacjdolna A VMASv^r 5azÍ>asásí csofcA Beszélgetés Járni Zsigmonddal, a Magyar Köztársaság pénzügyminiszterével Az elmúlt közel másfél év valóságos gazdasági csodának számít. Egyszámjegyű infláció várható ez év végére, és a súlyos megpróbáltatások ellenére (az orosz piac összeomlása, a balkáni háború, az idei árvízkatasztrófa, és annak következtében gyengébb mezőgazdasági termés) mégis sikeresnek mondható ez a pénzügyi év. Pozitív a tőzsdeindex, a külföldi tőke részéről pedig egyre növekvő befektetési kedv mutatkozik, ami arra utal, hogy hazánk megítélése egyértelműen kedvezőnek mondható a külföld szemében. Hogyan lehetséges ez? Minek köszönhető ez a szép fordulat? Gondolom, nem szükséges emlékeztetni senkit sem arra, hogy ez nem mindig volt így...- A magyar gazdaság elég erős. Az emberek jól képzettek és jól dolgoznak, az oktatás színvonala pedig magas. Nyugati szinten képzettek vagyunk. Ennek egyik jele az is, hogy a modem technológiák bevezetése egyáltalán nem okoz gondot. A magyar ember szorgalmas, alkotó kedvű és keményen dolgozik. Ettől stabil a gazdaságunk. Tulajdonképpen nem vagyunk nehéz helyzetben, mert az embereket csak hagyni kell dolgozni. Emiatt szükséges az a családbarát politika, mely ezt a kormányt jellemzi. Oktatásra hosszú távon viszont többet kell majd költeni, hiszen a gazdaság alapjait a jól képzett és cselekvésre képes emberek alkotják. A gondjaink valóban súlyosnak tűntek, de nem kezelhetetleneknek. Az árvíz, a belvíz igen nagy károkat okozott az idén. Korábban megéltük az orosz válságot, melynek következtében egyharmadára esett az orosz piacra irányuló export. Általános bizonytalanság volt ezzel kapcsolatosan, jóllehet ennek nagy része ún. keltett bizonytalanság volt. Van, aki valóban aggódott a helyzetünkért, de jelentős része ennek szándékos hisztériakeltés volt.- A Horn-kormány idején a fent említett tendenciák épp ellentétes irányúak voltak. Az infláció állandóan növekedett, és a lakosságot sújtó intézkedések egymást követték. Miben különbözik az Orbán-kormány és a pénzügyminisztérium pénzügyi politikája az elődökétől?- Más a gondolkodásunk, és más pénzügyi logika szerint nézzük a dolgokat. Összgazdasági szinten az a felfogásunk, hogy nemcsak az export lehet jelentős bevételnövelő tényező, hanem a belföldi fogyasztás is. Ezért támogatjuk a kis- és középgazdálkodó cégeket. Az export-import, arányát tekintve azonos súlyú, nincs lényeges különbség közte. A belső fogyasztás idén 3, 5%-kal nőtt, a beruházások pedig 8%-kal. Ez kicsit több mint a bruttó hazai termék növekedése. Nemcsak a külföldi tőke idevonzásával érhető el gazdasági növekedés, hanem a belső gazdasági egyensúly megteremtésével is. Ezen kívül elmondható az is, hogy az Orbán-kormány emberközpontú szemléletű. Ez a gazdasági filozófiánk is. Hosszú távon ez a gazdasági stabilitás alapja. A nyugdíjak is emelkednek. Természetesen nem olyan mértékben, mint korábban, de ha összevetjük azzal, hogy azelőtt jóval magasabb volt az infláció (20%, illetve annál is magasabb), akkor világosan látható, hogy arányait tekintve ez is pozitívnak mondható. Az inflációnak igen káros hatásai voltak, melyek máig kihatnak az emberek életére. Elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a társadalmat szétzilálja. Az előző kormány Új Hevesi Napló 61
