Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 12. szám - KÖZÉLET - Cserniczky Dénes: Nagy Változások II.
Az élet mindent területén sokszor megdöbbentő változások történtek a mi fiatal korunk óta, de ezek között is kiemelkedő helyet foglal el, ami a homoszexualitás területén történt, vagy történik, A mi fiatalkorunknak egyszerű volt a felfogása: Ha valakit rajtakaptak, hogy „megrontott”, vagy „meg akart rontani” bárkit, pláne gyereket, egyszerűen elverték, de úgy, mint szódás a lovát. Nem volt ebből sem tárgyalás, sem bírósági ügy, az illető pedig elpárolgott a környékről. De jöttek a mindent megmagyarázok és megmagyarázták, hogy van másság. És jött a tudomány, és ő is megmagyarázta... Nahát, ez már nem volt ilyen egyszerű és egyértelmű, mert az egyik azt mondta: ez betegség. A másik vélemény? Átöröklődő hajlam. A harmadik és a századik a gének számával és elhelyezkedésével mondta ki az „egyetlen és igazi” magyarázatot. De hát egyik sem az igazi. Közben nagyot fordult és nagyot változott a világ. Ma már kisebb-nagyobb megszorításokkal eltűrik a homoszexualitást, sőt hallottam, vannak országok, ahol az egyneműek házasságkötésének bevezetését tervezik. - O, tempóra, o, mores! Hát kérem, nézzük meg a kérdést gyakorlati oldaláról. Hímnem és nőnem, férfi és nő. A világ és a természet úgy lett megalkotva, hogy erre a két fő csoportra oszlik. A miért a pofonnál is egyszerűbb! Azért, hogy utódokat hozzanak létre, vagyis engedelmeskedjenek a fajfenntartás parancsának. Viszont azonos neműek kapcsolatából nem születhetnek utódok. Következtetés: nem mondom én, hogy a homoszexualitás betegség, nem betegség, nem mondom, hogy génprobléma, én csak azt mondom, hogy: TERMÉSZETELLENES. Néhányszor említettem már, hogy falusi gyerek vagyok. Életem első 14 évében falun éltem, és tudjuk, hogy ez az idő döntően befolyásolja az ember egész életét. Sejtjeimben, gondolkodásomban ma is ez dominál. Nem véletlen, hogy ezt mondom. Ugyanis a kutyáról lesz szó. Nekünk annak idején, falun azért kellett a kutya, hogy őrizze a házat, terelje a nyájat, stb. Nekünk, gyerekeknek is jó pajtásunk volt, nem egyszer védett meg különböző veszedelmektől. Summa summarum a kutya őrizte az embert, a házat, a nyájat. Ma nekem kell védeni a kutyát, nehogy ellopják. A változás szele nem hagyta érintetlenül a családokat sem. Alaposan megtépázta, szétzilálta őket. Néhányan még ventillátorokat is állítottak fel, hogy segítsék a szél munkáját. Mások meg nem tudtak segíteni a családoknak, bokros teendőik voltak. Csoda-e, ha itt tartunk, ahol ma vagyunk. De, hála Istennek, ma újra sokat beszélnek a családról. Sőt, a lehetőségekhez képest segítenek is nekik. Úgy néz ki, jó útra tértünk (el ne kiabáljam). Kedves újraéledő családok! Szívleljenek meg egy hosszú élet tapasztalatán alapuló igazságot: A CSALÁD FEJE AZ APA, DE KÖZÉPPONTJA AZ ANYA! Új Hevesi Napló 57
