Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 7. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Cserniczky Génes: A tudomány mai álláspontja II.
Cserniczky Dénes '?y /ns/./ a-t '//s/y/.Y.’n fa't II. Sötét középkor. így szokták mondani. Ebben a sötét középkorban a Föld bizony lapos volt, egy helyben állt és körülötte forgott minden, nap, csillagok, bolygók. Ez volt a tudomány álláspontja, a ptolemaioszi világnézet, így tudta a kisember is, mert ezt látta. De az ördög nem alszik. Jöttek újabb és újabb találmányok, amikkel egyre pontosabb méréseket lehetett végezni. A tudomány állóvizét egyre jobban kavargatták különböző alternatív gondolkodók és gondolatok. Az egyik ilyen nyugtalan ember éppen egy pap volt. Nem is akármilyen: 1401-1464-ig élt. Ágostonrendi szerzetes volt. Később Brixen-i püspök, sőt bíbomok lett. Ez az egyházi méltóság a középkorból a reneszánszba való átmenet legnagyobb német alakja. Nicolaus CUSANUS-nak hívták. Szinte felfoghatatlan, hogy mint magas egyházi méltóság az Egyház hivatalos álláspontja ellen foglalt állást. Azt mondta ugyanis, hogy a Föld nem áll egy helyben, a Föld forog.- Nahát, ez már mégis abszurdum! Nem lát ez az ember a szemétől? Hogy nem kavart nagyobb vihart, hogy aránylag csendben megúszta, annak az lehet a magyarázata, hogy egyszerűen nem fogták fel, mit állít. Valljuk meg őszintén: ma, amikor már valóban el kellene fogadnunk és el is fogadjuk a napnál világosabb tételt, hogy a Föld forog a Nap körül és egyáltalán az egész világmindenség forog-mozog, még ma is nehezen tudjuk elképzelni, hogy a Föld egyáltalán forog, vagy azt, hogy milyen iszonyatos sebességgel száguldunk a Föld hátán a világűrben, miközben ezt nem érezzük és nem észleljük. Legyen az egyszerű ember vagy kiművelt emberfő, tudatunk legalján még mindig úgy érezzük, hogy LEMENT a Nap a maga járásán. Most képzeljük el, mit értett ebből a középkori ember az 1400-as években, ráadásul úgy, hogy még bizonyítani sem tudták! Az illetékesek, a hivatalos álláspont képviselői is akkor kezdtek el kapkodni, amikor megjelent COPERNICUS (1473-1543) DE REVOLUTIONIBUS ORBIUM COELESTIUM c. müve. No, ez már vihart kavart. Igaz, ez Copernicust személy szerint nem nagyon érintette, mert ezt a müvet halála évében adta ki. De az ILLETÉKESEK... Nahát azok igen felháborodtak. A kórusban prímet vitt az akkor mérhetetlen hatalmat jelentő Egyház. Ő már dogmaként elfogadta a ptolemaioszi geocentrikus világképet. DOGMA. Középkori értelmezés szerint: HITIGAZSÁG. Az Egyház szerint a dogma olyan tétel, melyet az Egyház csalhatatlan tekintélyével, mint Istentől kinyilatkoztatott igazságot tanít!!! De a ptolemaioszi világkép nem Istentől kinyilatkoztatott igazság. Nagyon is emberi, de az Egyház beleépítette a kővé dermedt kinyilatkoztatások közé. Nem volt hitigazság, de ebben kételkedni, ezt cáfolni egyértelmű volt az Egyház által hirdetett IGAZSÁGBAN kételkedni, vagy azt cáfolni. Tehát ERETNEK cselekedet volt. Később, mint annyi más fogalom, ez is átformálódott és lett belőle megváltoztathatatlannak hirdetett kötelező erejű tétel vagy tan. A legújabb időkben is volt erre példa. Akkor is eretneknek számított, ha valaki nem fogadott el kötelező erejű tanokat. 42 IX. évfolyam 7. szám - 1999 július
