Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 11. szám - KÖZÉLET - Renn Oszkár: Agyonnyomta a becsület terhe
Denn Oszkár A5V|0mivj<mite ^ becsület térbe... Csak állt mozdulatlanul a zárka közepén, amikor a rendőr bezárta mögötte az ajtót. Atkulcsolt kezével a fejét szorította, mert úgy érezte, hogy szétpattan a koponyája. Percekig nyomta halántékát, mélyeket lélegzett, lehunyt szemmel erőltette magára a nyugalmat. Nehezen tért magához, pattanásig feszítette, majd lebénította a letartóztatás őrült délutánja. Semmit sem értett az egészből: - Hogyan kerül ő ide? Egyáltalán miért van egy zárkában? - Megbilincselve hozták be falujából a szomszéd kisvárosnak ebbe e néhány cellás fogdájába. Ahogy valamennyire lehiggadt, megpróbálta rendezni az eseményeket, már leülve a pokróccal letakart prices szélére. Ebéd után állt meg az autó a házuk előtt, melyből két egyenruhás rendőr és egy civil szállt ki. Bejöttek az épületbe, mely egybeépült a mozaiklap- és cserépgyártó üzemmel. A civil hozta magával a letartóztatási és házkutatási parancsot. Gyerekei nem voltak otthon, csak felesége állt rémülten a konyhaajtóban. A kis irodát teljesen feltúrták, az iratok egy részét egy zsákba gyűjtötték és kivitték az autóba. Ezután a kis üzemet vizsgálták, benézve a gépek, az állványok, a tárolók mögé, nem tudni, mit keresve. A munkások megálltak a munkával, de a rendőrök felszólítására tovább működtették a gépeket, és hallgatagon figyelték a hatóság embereit. A rendőrök nem mondták, hogy mit keresnek és nem is kérdezősködtek, mintha már mindennel tisztában lennének. Ő semmit nem értett az egészből. Amikor megbilincselték és betuszkolták az autóba, teljesen megrémült: - Hát milyen bűnt követett ő el? - Sírva búcsúzó feleségének csak annyit motyogott, hogy biztosan valami őrült félreértésről van szó, és estére majd visszajön. Aztán a Garam-parti kis faluból ide hozták, a járási rendőrségi fogdába.- De miért? - Ismét elfogta a düh. Felugrott. Átkozódott magában, majd néhány hangos káromkodás is szakadt ki belőle. - Éppen őt bilincselték meg! Soha nem tett törvénybe ütközőt! Úristen! Mit tettél velem? - dörögte háborogva a mennyezet felé. Járkált egy keveset, majd ismét leült. - Mindent át kell gondolnia alaposan! Miért jöttek éppen érte?- Talán, mert igaz magyar ember és a Frontharcosok Szövetségének is tagja volt az első köztársaság végén? Vagy mert saját erőből és munkájával egy szép kis üzemet épített falujában, ahol a környék házaihoz mozaiklapokat, cserepeket, kútgyűrűket és falazóblokkokat gyártott. A házak százai épültek ezekből az elemekből. Talán még nagyobb bűne, hogy nagyon örült a bécsi döntés utáni visszacsatolásuknak. Nagyobbik fiát rögtön beíratta az esztergomi ferences gimnáziumba. Ő meg Pesten elvégezte a mozigépész tanfolyamot, és falujában megépítette nagyon népszerű kis moziját. Magyar filmeket játszott, magyar közönségnek, mert a falujában és környékén csak néhány szlovák család lakott. Hogy a német megszállás alatt mozijába beszállásolta magát egy német egység? Próbált volna ellenkezni! De hát a háborúban, a Garam-hídfő csatákban szétlőtték mindenüket! Negyvenöt évesen, négy gyerekkel, egy leszőnyegezett ablakú szobában dideregték át 1945 telét a ház és az üzem romjai között. Azután annyit dolgozott, hogy majdnem belerokkant, hogy újjáépítsen valamit az újrakezdéshez. Amikor ismét termelni kezdett, akkor államosították az üzemét és lett egy narodni podnik, egy nemzeti vállalat, de meghagyták az üzem vezetőjének. Dolgoztak is látástól vakulásig, mert kellett az áru az építkezésekhez. Nem lett komÚj Hevesi Napló 59
