Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)
1999 / 11. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Misóczki Lajos: „Idegenforgalmunk erőssége, a Mátra Szálló”
Misóczki Lajos „itkßenforßahnunk mssißi, a Mátra Szálló" Gyöngyös vendégforgalma már a korábbi évszázadokban jelentős volt, amire a szőlészetéből-borászatából és céhes kisiparából fakadó gazdaságának, a kelet-nyugati, észak-déli utak kereszteződésében megerősödött kereskedelmének és barátságos vendéglátásának köszönhetett. Vendégfogadó itt már a török megszállás előtt lehetett. A 17. század végén a város és a délről szomszédos Gyöngyöspüspöki határán az Angyal, a gyöngyösi Vörös Ökör és az Oroszlán fogadó, valamint a postaállomás adott szállást az átutazóknak. 1720-1730 között megnyílt a Farkas, majd a város központi terén a Három Rózsa vendégfogadó, a 18/19. század fordulóján a Fehér Bárány, a múlt században a Kacsa és a Magyar Király. A Nagytemplommal szemben a Pannónia Szálló egyemeletes épülete állt. A kiegyezés után országszerte tért hódító városiasodás - a polgárosodás kísérője - Gyöngyösön is meglátszott. Új középületeket emeltek és bankokat nyitottak, részvénytársaságokat alapitottak, aszfaltjárdák voltak és elektromos közvilágítás. Már a megyeszékhelyet is Gyöngyösre akarták áttenni. Bár elesett a Pest-Hatvan-Miskolc-Kassa vasúti fővonaltól, a vámosgyörki szárnyvonalat viszonylag korán, 1870. március 15-én sikerült megnyitni, a mátraaljai város vasútállomására azon a napon robogott be először a vonat. E szárnyvonallal a város élete nemcsak a hazai, hanem az európai forgalom vérkeringésébe is bekapcsolódhatott. A vasút nagy lehetőségeket nyitott az idegenforgalom szervezett indításához, a rendszeres turisztikához. 1872-ben pedig megnyílt Gyöngyösön az első állandó nyomda, Herzog Ernő Könyvnyomdája. Az utóbbi két esemény között semmiféle összefüggés nincs. Látszatra. Ugyanis ennek a helyi nyomdának első terméke éppen az abban az évben nyitott Bruckner Jakab-fé\e vendéglő és szálloda reklámlapja volt, amelyet a vasútállomáson a hírlapok mellékleteként ingyen osztogattak a rikkancsok: Bruckner először nyújtott árkedvezményt azoknak a szállóvendégeinek, akik legalább három napig Gyöngyösön maradtak, vagy két napot a Mátrában, Benén vagy Párádon töltöttek. Ezzel tudatosan lendített a város idegenforgalmán. Jelentős korszerűsítéssel 1901-ben Bruckner a Magyar Király vendégfogadót szállodává bővítette. Az épület emeleti homlokzatán a Hotel Bruckner Szálloda, a földszinten a Bruckner étterem és sörcsarnok felirat hirdette az országosan is hamar ismertté vált szállodát. Sajnos, az 1917. évi nagy tűz idején ez az épület is elpusztult. Az újjáépítéssel kétemeletessé növelt épületet „a vármegye legtekintélyesebb szállodájává” varázsolták. Mai arculatát 1920-ban kapta. Új neve, a Hungária Nagyszálloda még 1944 után is éveken át megvolt. 1926-tól Baán Zsigmond volt a bérlője, aki elsőként nyitott benne emeleti lakosztályt (ötöt), biliárd-, dohányzó-, éjjeli lokál-, tánc- és nagy ebédlőtermet, valamint különrendezvényeknek két privát termet. 23 vendégfogadó szobát rendezett be és 40 szállószobát. Állandósította az éjjel-nappal fogadó portát (telefonfülkével) 3x8 órás váltású portásokkal - ajtónálló. Úgynevezett inasokkal (2 köszönőember) és hordárral. A szobákban és a folyosókon elektromos izzók világítottak. Az épületet 1927- ben bekapcsolták a város vízvezeték-rendszerébe. Baán azt is elérte, hogy a városi taxiállomást az épület elé helyezzék. 1929 júniusában az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács vezető emberei - útban az egri megbeszélésre — villásreggelire tértek be a szálló nagytermébe. A magas ran52 IX. évfolyam 11. szám - 1999. november
