Új Hevesi Napló, 9. évfolyam, 7-12. szám (1999)

1999 / 11. szám - ÉLET ÉS TUDOMÁNY - Bakonyi István: Móricz Zsigmond és Németh László

hőseinek hitelességét, a cselekményfűzés drámai jellegét vagy éppen a határozott társada- lombirálatot.

íróilag különösen emlékezetesek azok a részletek, amelyek a két alkotó magánemberi kapcsolatáról szólnak. (Személyes találkozások, barátság, keresztapaság, stb.) Itt sem marad el a jellemzés, a Móricz-portré gazdagítása. És gyakran bukkanunk ilyen találó mondatokra: „A lángész épp ez: az életbe ennyi szívótárcsával beakasztva lenni, s mindeniken át a művet táplálni.” De hát a lángész sorsa is behatárolt, élete véges. Németh László azt írja róla, hogy tizenöt esztendőn át figyelte, neszelte készülő agyvérzését. S milyen érdekes: az orvos diplomás íróutód hasonlóképpen figyeli majd önmagát, a hipertónia változásait! Alkati rokonság? Bizonyos mértékig az. Egyébként is akad közöttük hasonlóság, s erről már esett szó az imént.

Akkor sincs ez másképpen, ha például a tehetség és az ösztönösség kérdésében eltérő az álláspontjuk. Monostori Imre jegyzi meg, hogy: „Az íróság kérdésében Móricz az ösztönösség álláspontjára helyezkedett: szerinte az író ott kezdődik, ahol az iskolában tanultakat az ember elfelejti.” 7 Az önmagát pedagógusnak tekintő Németh László aligha oszthatta e nézetet...

S persze sokáig folytathatnánk még a közös vagy az eltérő jegyek vizsgálatát. Álljunk meg azonban ezen a ponton! Gyaníthatjuk, hogy érdemes még tovább keresni e két nagy író kapcsolatának részleteit.

Segifóctcfc

1 Cs. Varga István: Móricz Zsigmond és Németh László. Alföld, 1979/7.84.

2 Kocsis Rózsa: Minőségeszmény Németh László szépírói műveiben. Magvető, 1982. 51.

3 Grezsa Ferenc: Németh László vásárhelyi korszaka. Szépirodalmi, 1979. 182.

4 Béládi Miklós: Érintkezési pontok. Szépirodalmi, 1974. 194.

5 Cs. Varga István: i.m. 89.

6 Grezsa Ferenc: i.m. 210.

7 Monostori Imre: Németh László Tanú-korszakának fogadtatása. Magvető, 1989. 95.

30

IX. évfolyam 11. szám - 1999. november